Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Berlin, 2018. június 26.Angela Merkel német kancellár (j) és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a berlini kancellári hivatalnál tartott fogadási ünnepségen 2018. június 26-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Angela Merkel: Németország hajlandó kompromisszumokra a rendkívüli uniós csúcson

Az idő sürget, mert nemcsak megegyezni kell, hanem a tervezhetőség biztosításához ki kell dolgozni a források felhasználásról szóló programokat is - mondta a német kancellár.

Németország hajlandó a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezésre az Európai Unió pénteken kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján, amelynek témája a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alap és a közösség új hétéves költségvetése - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben Pedro Sánchez spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése előtt.

Angela Merkel sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy a 750 milliárd eurósra tervezett helyreállítási alapot és a hozzávetőleg ezermilliárd eurós költségvetést egységesen kell kezelni, egyszerre kell megállapodni mindkét ügyben. Az idő sürget, mert nemcsak megegyezni kell, hanem a tervezhetőség biztosításához ki kell dolgozni a források felhasználásról szóló programokat is.

Egy "nagyon gyors megállapodás a kívánatos", de nem biztos, hogy ez sikerül a kétnaposra tervezett rendkívüli csúcson, mert a tagországi álláspontok között vannak még eltérések. Azonban

a német küldöttség "kompromisszumok bizonyos készletével" utazik Brüsszelbe

- mondta a kancellár. Pedro Sánchez mérföldkőnek nevezte a hét végi tanácskozást, amelyet a tagállami vezetők számos videokonferencia után ismét személyesen folytatnak majd. A spanyol kormányfő ugyancsak gyors megegyezést sürgetett, és szintén jelezte, hogy nem biztos a brüsszeli csúcstalálkozó sikerében. Utalt arra, hogy napokon belül újra össze kell hívni a tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanácsot, ha eredménytelenül zárul az értekezlet. Mint mondta, "a júliusnak a megállapodás hónapjának kell lennie". A megegyezés elnapolása az "újjáépítés" elhalasztalásával lenne egyenlő, amitől csak tovább mélyülne a járvánnyal járó válság, amely már így is a legsúlyosabb a polgárháború utáni Spanyolország történetében - tette hozzá Pedro Sánchez.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről
DPK

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

Miskolcon a digitális polgári körök gyűlésének vendége volt Orbán Viktor. Az esemény leginkább kérdezz-felelek formában zajlott, a megjelentek kérdezhettek a pártelnök-miniszterelnöktől. A Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, és ha eldöntötték, akkor áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér. Kijelentette, a Benes-dekrétumok ügyét rendbe kell tenni, a joghátrányt szenvedők segítséget fognak kapni. Jelezte, a Kassa-Miskolc gyorsvasút beleilleszkedne a kormány nemzetstratégiájába. Orbán Viktor felsorolta nagy terveit is, megnevezte közülük a legnagyobbat. Tényként jelentette ki, hogy Nyugat-Európa vezetői háborúba fognak menni.

Könyörgőre fogja az operatív törzs: nincs vége a télnek, visszatér a -20 fok

A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a Nyugat-Dunántúlon minimális ónos esőre, míg az országban többfelé ködre kell számítani, vasárnap estétől pedig újra extrém hideg, akár -15, -20 Celsius-fok is várható, elsősorban az északkeleti országrészben – közölte az operatív törzs szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Jens Stoltenberg tíz évig állt a világ legnagyobb védelmi szövetsége, a NATO élén, a hidegháború utáni legnehezebb időszakban vezetve a szervezetet. Az ukrajnai háború második évében ért volna véget a mandátuma, de mivel utódjában nem sikerült megegyezni, még egy évet elvállalt. Utolsó főtitkári évében minden fontos helyszínre egy dokumentumfilmes kamerája követte, így most mi is betekintést nyerhetünk abba, hogyan zajlik egy NATO-főtitkár munkája, amely a világ egyik legösszetettebb diplomáciai feladatát jelenti, és hogyan próbálta meg Stoltenberg rávenni a szövetségeseket a vesztes helyzetbe került Ukrajna támogatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×