eur:
404.65
usd:
374.52
bux:
76478.67
2024. november 8. péntek Zsombor
Eltávolítják a brit zászlót az uniós tagállamok lobogói közül az Európai Tanács üléseinek otthont adó brüsszeli Európa-épületben a brit kiválás napján, 2020. január 31-én. Közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Kemény csütörtök vár az uniós állam- és kormányfőkre

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú európai uniós költségvetésről tárgyalnak az Európai Tanács rendkívüli ülésén, amelyen az elemzők heves vitákra számítanak, és kétségesnek tartják, hogy már most létrejön a végső megállapodás.

A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásainak határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is.

A csúcstalálkozót megelőzően az Európai Tanács elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállam vezetőjével a hét évre szóló költségvetéséről. Konzultációi alapján állította össze Charles Michel a kormányfői tanácsnak szánt javaslatát a költségvetés teljes összegére és elosztására vonatkozóan.

A 2021 utáni hosszú távú költségvetés elfogadása érdekében az Európai Bizottság 2018 májusában nyújtotta kiinduló javaslatát. Ez 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg, ami a 27 uniós tagállam összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti. Az előző, finn soros EU-elnökség által ennek nyomán - tavaly decemberben - benyújtott tárgyalási dokumentum 1087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének 1,07 százalékát teszi ki.

Charles Michel javaslatában - amely a mostani csúcson tartandó tárgyalások alapja - 1094,8 milliárd euró szerepel, ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1,074 százalékára rúg.

Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt is jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.

Elhúzódhat a vita Charles Michel azon javaslata miatt is, hogy

az uniós pénzek kifizetését kössék a jogállamiság kritériumainak betartásához.

A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint a tagállamok minősített többségi szavazással dönthetnének.

Az unióban többéves pénzügyi keretnek (MFF) nevezett keretköltségvetésről szóló tárgyalások általában évekkel a tárgyidőszak kezdete előtt megkezdődnek. A hivatalos eljárás első lépéseként az Európai Bizottság terjeszti elő az MFF-re vonatkozó jogalkotási javaslatait. A javaslat egyik eleme hagyományosan az a rendelet, amely meghatározza, hogy az unió mekkora összeget fordíthat a szakpolitikák és programok támogatására. Másik eleme a saját forrásokról szóló javaslat, amely az uniós bevételek forrásairól rendelkezik.

Angela Merkel: még nem tudni, lehetséges-e a megállapodás

Nehéz és kemény tárgyalásokra kell számítani a csütörtökre összehívott rendkívüli tanácskozáson - mondta Angela Merkel Berlinben. A német kancellár, miután fogadta a finn miniszterelnököt, újságírók előtt arról beszélt, Németországnak "elemi érdeke" az EU-csúcs eredményessége, azért is, mert ha sikerülne megállapodni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus közös költségvetéséről, akkor nem a német soros EU-elnökségnek kellene foglalkozni vele az év második felében. Mindenekelőtt pedig azért fontos a mielőbbi megállapodás, hogy legyen elég idő a költségvetési finanszírozási programjainak előkészítésére.

Angela Merkel német kancellár (b) és Sanna Marin finn miniszterelnök sajtóértekezletük után a német kancellári hivatalban 2020. február 19-én.
MTI/EPA/Hayoung Jeon
Angela Merkel német kancellár (b) és Sanna Marin finn miniszterelnök sajtóértekezletük után a német kancellári hivatalban 2020. február 19-én. MTI/EPA/Hayoung Jeon

Azonban még nem tudni, hogy lehetséges-e a megállapodás - mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy

az eddigi javaslatok nem rendezik megfelelően a német szempontból fontos ügyeket.

Megjegyezte, hogy Németország és Finnország egyaránt nettó befizető - nagyobb összeget utalnak át a közös költségvetésbe, mint amekkorát kapnak belőle -, és a többi nettó befizetővel közösen együttműködnek majd a várhatóan nehéz és kemény brüsszeli tárgyaláson. Hangsúlyozta, hogy

kormánya nem tudja elfogadni a Németországnak és más nettó befizetőknek járó befizetési kedvezmények ügyében tervezett fokozatos csökkentést.

Önmagában is nehéz ügy a költségvetés mérete - tette hozzá, rámutatva: Németországnak az Egyesült Királyság távozása (brexit) és az infláció miatt akkor is évente 10 milliárd euróval (3400 milliárd forint) többet - 28 milliárd euró helyett 38 milliárd eurót - kellene befizetnie, ha a költségvetés változatlanul a tagországok összesített bruttó nemzeti termékének (GNI) 1 százalékát tenné ki.

Ha pedig további terhek is nehezednének a nettó befizetőkre, meg kellene vizsgálni, hogy eloszlásuk "méltányos-e, vagy nem annyira méltányos". Ez Németországnak nagyon fontos ügy - mondta. Azt is tudomásul kell venni, hogy a tagországi kormányok ugyan fontosak, és meg kell állapodniuk egymással a költségvetésről, "de nem csak ők vannak a világon". A költségvetést ugyanis az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia, és "óriási a szakadék" a GNI 1,3 százalékát kitevő büdzséről szóló parlamenti javaslat, és a tagállami kormányokat összefogó Európai Tanács legutóbbi, a GNI 1,074 százalékát kitevő költségvetésről szóló javaslata között - fejtette ki Angela Merkel, megjegyezve, hogy minden tizedszázaléknyi eltérés kétmilliárd eurónyi különbséget jelent.

A többi között arról is szólt, hogy

Németország nem tudná elfogadni az EU-s mezőgazdasági támogatások "bezuhanását", jelentős csökkentését.

A gazdálkodókat a klímaváltozás elleni küzdelemtől a trágyázás szabályainak szigorításán át a rovarok védelméig számos új feladat terheli, ezért továbbra is "forrásokkal jól ellátott" agrártámogatási fejezetre van szükség a közös költségvetésben. Mindennek alapján látható, hogy valamennyi résztvevő részéről nagyfokú kompromisszumkészség kell a költségvetés elfogadásához - mondta Angela Merkel.

Minden tagállamnak rá kell bólintania

A bizottsági javaslat alapján kezdődnek meg a tárgyalások az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban. Ez a téma az általános uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek feladatkörébe tartozik, de álláspontjának kialakítása során a Tanács politikai iránymutatást kap az uniós tagországok vezetőinek fórumától. A tárgyalások nyomán megszülető megállapodást a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően csak egyhangú döntéssel fogadhatja el.

A megállapodáshoz tehát minden tagállam egyetértése szükséges. Az uniós parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja az Európai Tanács álláspontját, de nem módosíthatja azt.

Ha idén nem sikerül megállapodni az új hétéves költségvetésről, annak elfogadásáig az idei költségvetésben szereplő felső határok és egyéb rendelkezések alkalmazását hosszabbítják meg.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.

Már formálódik az új Trump-adminisztráció – íme, a lehetséges nevek

Donald Trump megkezdte az elnöki adminisztráció összeállításának előkészítését - közölte a november 5-én elnökké választott republikánus politikus hatalomátvételért felelő szervezete csütörtökön.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Jó napjuk van a tőzsdéknek, dőlnek a csúcsok, Amerika is pluszban zárt

Jó napjuk van a tőzsdéknek, dőlnek a csúcsok, Amerika is pluszban zárt

Az amerikai elnökválasztást követően valóságos Trump-ralit láthattunk az amerikai tőzsdéken, az irányadó amerikai indexek új történelmi csúcson zártak. Az ázsiai tőzsdéken vegyes volt ma reggel a kép, a kínai és a hongkongi tőzsde erősödött, megütötték viszont az ázsiai elektromos autógyártók részvényeit az amerikai elnökválasztás eredményeire reagálva. Az európai részvénypiacok tegnap nem tudtak végül pluszban zárni, de ma emelkedtek a német piac vezetésével, a német pénzügyminiszter menesztését követően. Ma újabb csúcsra mentek az irányadó amerikai indexek a nyitást követően, csúcsot döntött az OTP és a bitcoin is közel van hozzá. Az este sem lesz unalmas, a befektetők már a Fed kamatdöntésére várnak, az OTP és a Mol pedig hajnalban közzéteszi negyedéves eredményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×