Infostart.hu
eur:
385.62
usd:
332.39
bux:
0
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Balog Zoltán lelkipásztor, korábbi miniszter a Budapest-Svábhegyi Református Egyházközség ünnepi istentiszteletén a XII. kerületi Felhő utcai templomban 2018. október 7-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Balog Zoltán: új fejezet kezdődhet a magyar-német kapcsolatokban

Németország a visegrádi négyek országcsoporttal együtt képviselheti azt az Európának stabilitást biztosító megközelítést, amely egyértelmű igent mond a külső határok védelmére, és alapvetően nemet mond a migrációra - hangsúlyozta Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a németországi Stuttgartban.

Balog Zoltán közölte, hogy a határnyitás közelgő 30. évfordulója alkalmából a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány közreműködésével Szakítás helyett találkozás - Páneurópai piknik 3.0 címmel csütörtök este rendezett pódiumbeszélgetésen kiemelte:

nem szabad hagyni, hogy tönkretegyék az évezredes magyar-német barátságot, amelyben voltak nehéz időszakok, de sok nagyon jó korszak is helyet kapott.

Hozzátette, hogy a csaknem négyszáz fős hallgatóság előtt tartott beszélgetésen Guido Wolf CDU-s politikus, Baden-Württemberg tartomány igazságügyi és európai ügyekért felelős minisztere köszönetet mondott a határnyitásért és aláhúzta: meg kell tanulni új módon, partnerként beszélni egymással, és sokkal jobban oda kell figyelni az Európai Unióhoz a kommunizmus vége után csatlakozott országokra.

Balog Zoltán azt mondta: Guido Wolf teljes mértékben egyetértett azzal, hogy szakítani kell azon hozzáállással, amely "másodosztályú" és "keleti" európaiként kezeli a kommunista rendszer bukása után csatlakozott közép-európai országokat, véget kell vetni annak, hogy "egyfajta iskolamesterként viselkednek velünk, kioktatnak demokráciából és szabadságból, holott mi sokkal jobban ismerjük a szabadság értékét, hiszen nekünk hiányzott negyven éven keresztül".

Hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy ezek az országok "az Európai Unión belül a saját útjukat akarják járni", és ugyan "természetesen készek a kompromisszumokra, hajlandóak megegyezni, de elvárják, hogy partnerként kezeljék őket".

"Bízunk benne, hogy új fejezet kezdődik",

érvényesülhetnek a közép-európai országok értékei és az egymással folytatott párbeszéd kommunikációs kultúrája, és nem a "régi", távozó Európai Bizottság hozzáállása lesz a jellemző - fejtette ki Balog Zoltán, megjegyezve, hogy a hallgatóság gyakran tapsviharral fogadta kijelentéseit.

A rendezvényen hangsúlyozta, hogy Németország lehet az a "központi szereplő", amely az egykori NDK révén nemcsak Nyugat-Európát, hanem Közép-Európát is "érti". Németország így a visegrádi országcsoporttal (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) együtt képviselhetné azt az Európának stabilitást nyújtó megközelítést, amely elutasítja a migrációt és azt vallja, hogy meg kell védeni a külső határokat, az illegális bevándorlás révén az Európai Unióba igyekvő emberek számára a hazájukban kell megteremteni az élhető élet feltételeit.

Balog Zoltán elmondta, hogy a beszélgetésen a határnyitással kapcsolatos személyes élményeit is felidézte, hiszen 1989-ben a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából az NDK-ból menekültek lelkészeként dolgozott a csillebérci menekülttáborban.

A társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos hozzátette, hogy előző nap, szerdán egy másik vezető CDU-s politikus, Thomas Bareiss szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, a szövetségi gazdasági minisztérium parlamenti államtitkára választókörzetében vendégeskedett, és ünnepi szónoka volt egy rendezvénynek, amely az európai kereszténydemokrácia jövőjéről szólt.

Megjegyezte, a meghívás jelzi, hogy Angela Merkel kancellár kormányában vannak, akik úgy látják, "érdemes beszélni a magyarokkal arról, hogy is néz ki a keresztény kultúra védelme és jövője Európában".

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×