Szlovákiában szombaton az elnökválasztás második fordulóját tartják, míg Ukrajnában vasárnap első körben járulnak a szavazóurnákhoz a választók.
Szlovákia
A szlovákiai elnökválasztás szombati, második fordulójában két jelöltre adhatják le voksukat a szavazásra jogosult polgárok: az ellenzéki liberálisokéra, Zuzana Caputovára, aki az első körben a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, és a voksok csaknem 19 százalékával a második helyen végzett Maros Sefcovicra, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia támogatásával indult.
Mindkét jelölt ragaszkodik azokhoz az értékekhez, amelyeket az elnökválasztás első fordulójában is képviselt – mondta az InfoRádiónak Szarka László történész. Másként ítélik meg az orosz orientáció és a visegrádi együttműködés jelentőségét – emelte ki. Ha túl sok Caputova-szimpatizáns nem marad otthon, vagy az első fordulóban kibukott radikálisok nem állnak nagy tömegekben Sefcovic mellé, akkor a papírforma szerint előbbi nyeri a választást – vélekedett.
A szakértő elmondta: a kormánypárt által támogatott Sefcovic-ról egy jelentős, közvetlenül a párttól kapott támogatás révén egyértelműen kiderült, hogy Robert Fico korábbi miniszterelnökhöz kötődő jelölt, Caputova anyagi háttere pedig erősen megkérdőjelezhető.
Ukrajna
Ukrajnában 35 millió állampolgár választhat elnököt vasárnap. A jelöltek többsége azzal kampányol, hogy véget vet az ukrán-orosz konfliktusnak, csökkenti a megélhetés költségeit, reformokat vezet be és küzd a korrupció ellen.
A csütörtökön közzétett felmérések alapján továbbra is Volodimir Zelenszkij humorista vezeti magabiztosan a jelöltek népszerűségi listáját, a második és a harmadik helyen pedig Petro Porosenko jelenlegi államfő és Julija Timosenko, a Haza párt vezetője áll gyakorlatilag holtversenyben.
Hasonlóan más országok választásaihoz, az ukrán elnökválasztás sem szakpolitikai kérdések mentén dől el - mondta korábban az InfoRádiónak Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital munkatársa. Kiemelte: az ország jövője szempontjából a mostani elnökválasztásnál lényegesen fontosabb lesz az őszi parlamenti voksolás.
A közvélemény-kutatások alapján nem valószínű, hogy már vasárnap meglesz az elnökválasztás győztese. Minden bizonnyal második fordulóra lesz szükség, így az ukránok április 21-én is az urnák elé járulhatnak.
Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.
Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.
Egymillió forintnál is nagyobb a Jászai Mari-díj összege 2026-ban. Mutatjuk, hogyan számolható ki, mekkora a Jászai Mari-díj pénzjutalom, és kik kapták 2026-ban.
16 °C
