Szlovákiában szombaton az elnökválasztás második fordulóját tartják, míg Ukrajnában vasárnap első körben járulnak a szavazóurnákhoz a választók.
Szlovákia
A szlovákiai elnökválasztás szombati, második fordulójában két jelöltre adhatják le voksukat a szavazásra jogosult polgárok: az ellenzéki liberálisokéra, Zuzana Caputovára, aki az első körben a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, és a voksok csaknem 19 százalékával a második helyen végzett Maros Sefcovicra, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia támogatásával indult.
Mindkét jelölt ragaszkodik azokhoz az értékekhez, amelyeket az elnökválasztás első fordulójában is képviselt – mondta az InfoRádiónak Szarka László történész. Másként ítélik meg az orosz orientáció és a visegrádi együttműködés jelentőségét – emelte ki. Ha túl sok Caputova-szimpatizáns nem marad otthon, vagy az első fordulóban kibukott radikálisok nem állnak nagy tömegekben Sefcovic mellé, akkor a papírforma szerint előbbi nyeri a választást – vélekedett.
A szakértő elmondta: a kormánypárt által támogatott Sefcovic-ról egy jelentős, közvetlenül a párttól kapott támogatás révén egyértelműen kiderült, hogy Robert Fico korábbi miniszterelnökhöz kötődő jelölt, Caputova anyagi háttere pedig erősen megkérdőjelezhető.
Ukrajna
Ukrajnában 35 millió állampolgár választhat elnököt vasárnap. A jelöltek többsége azzal kampányol, hogy véget vet az ukrán-orosz konfliktusnak, csökkenti a megélhetés költségeit, reformokat vezet be és küzd a korrupció ellen.
A csütörtökön közzétett felmérések alapján továbbra is Volodimir Zelenszkij humorista vezeti magabiztosan a jelöltek népszerűségi listáját, a második és a harmadik helyen pedig Petro Porosenko jelenlegi államfő és Julija Timosenko, a Haza párt vezetője áll gyakorlatilag holtversenyben.
Hasonlóan más országok választásaihoz, az ukrán elnökválasztás sem szakpolitikai kérdések mentén dől el - mondta korábban az InfoRádiónak Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital munkatársa. Kiemelte: az ország jövője szempontjából a mostani elnökválasztásnál lényegesen fontosabb lesz az őszi parlamenti voksolás.
A közvélemény-kutatások alapján nem valószínű, hogy már vasárnap meglesz az elnökválasztás győztese. Minden bizonnyal második fordulóra lesz szükség, így az ukránok április 21-én is az urnák elé járulhatnak.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapKülföldElnökválasztások hétvégéje: Szlovákia és Ukrajna is vezetőjéről dönt
A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.
5 °C
