Szlovákiában szombaton az elnökválasztás második fordulóját tartják, míg Ukrajnában vasárnap első körben járulnak a szavazóurnákhoz a választók.
Szlovákia
A szlovákiai elnökválasztás szombati, második fordulójában két jelöltre adhatják le voksukat a szavazásra jogosult polgárok: az ellenzéki liberálisokéra, Zuzana Caputovára, aki az első körben a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, és a voksok csaknem 19 százalékával a második helyen végzett Maros Sefcovicra, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia támogatásával indult.
Mindkét jelölt ragaszkodik azokhoz az értékekhez, amelyeket az elnökválasztás első fordulójában is képviselt – mondta az InfoRádiónak Szarka László történész. Másként ítélik meg az orosz orientáció és a visegrádi együttműködés jelentőségét – emelte ki. Ha túl sok Caputova-szimpatizáns nem marad otthon, vagy az első fordulóban kibukott radikálisok nem állnak nagy tömegekben Sefcovic mellé, akkor a papírforma szerint előbbi nyeri a választást – vélekedett.
A szakértő elmondta: a kormánypárt által támogatott Sefcovic-ról egy jelentős, közvetlenül a párttól kapott támogatás révén egyértelműen kiderült, hogy Robert Fico korábbi miniszterelnökhöz kötődő jelölt, Caputova anyagi háttere pedig erősen megkérdőjelezhető.
Ukrajna
Ukrajnában 35 millió állampolgár választhat elnököt vasárnap. A jelöltek többsége azzal kampányol, hogy véget vet az ukrán-orosz konfliktusnak, csökkenti a megélhetés költségeit, reformokat vezet be és küzd a korrupció ellen.
A csütörtökön közzétett felmérések alapján továbbra is Volodimir Zelenszkij humorista vezeti magabiztosan a jelöltek népszerűségi listáját, a második és a harmadik helyen pedig Petro Porosenko jelenlegi államfő és Julija Timosenko, a Haza párt vezetője áll gyakorlatilag holtversenyben.
Hasonlóan más országok választásaihoz, az ukrán elnökválasztás sem szakpolitikai kérdések mentén dől el - mondta korábban az InfoRádiónak Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital munkatársa. Kiemelte: az ország jövője szempontjából a mostani elnökválasztásnál lényegesen fontosabb lesz az őszi parlamenti voksolás.
A közvélemény-kutatások alapján nem valószínű, hogy már vasárnap meglesz az elnökválasztás győztese. Minden bizonnyal második fordulóra lesz szükség, így az ukránok április 21-én is az urnák elé járulhatnak.
Miskolcon megkezdődött a szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbaleset 12 lengyel áldozatának azonosítása. A hozzátartozók a rendőrség segítségével keresik fel a halottasházat és azokat a kórházakat, ahol a sérülteket ápolják. A balesetben 12 ember vesztette életét, a sérülteket miskolci, debreceni és egri kórházakba szállították.
„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
Emelkedéssel indították a hetet az ázsiai részvénypiacok, a japán és a kínai tőzsdék erősödését elsősorban a technológiai vállalatok támogatták. A befektetői hangulatot javította, hogy a gyengébb amerikai makroadatok mérsékelték a Fed közeli kamatemelésével kapcsolatos várakozásokat, a befektetők a friss kínai adatokra és a Hormuzi-szoros körüli geopolitikai fejleményekre figyelnek.
23 °C
