Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Pixabay.com

Újabb vereséget szenvedett a brit kormány

Vereséget szenvedett csütörtök este a brit kormány egy jelképes jelentőségű alsóházi szavazáson, amelynek célja az lett volna, hogy a képviselők megerősítsék a kormány által a brit EU-tagság megszűnésének ügyében végzett munka támogatását.

Az alsóház 303-258 arányban vetette el a szimbolikus beterjesztést, amelyben a konzervatív párti kormány indítványozta, hogy a képviselők ismét nyilvánítsák ki a kormányzati brexit-stratégia támogatását. A csütörtök esti szavazásnak semmiféle jogilag kötelező erejű következménye nincs. A voksoláson Theresa May miniszterelnök és kormányának legtöbb tagja nem vett részt.

A szavazás előtti vitában Steve Barclay brexit-ügyi miniszter azonban kijelentette, hogy

az indítvány leszavazása "kellemetlen helyzetbe" hozná Theresa Mayt, és megnehezítené a további Brexit-tárgyalásokat.

Az alsóház alig több mint két hete, január 29-én hatalmazta fel a brit kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a brexit feltételeiről tartott, a tavaly novemberi megállapodással lezárult tárgyalások újbóli megnyitását, és érjen el "alternatív megoldásokat" az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) helyett.

Az uniós vezetők azonban a január végi alsóházi határozat óta rendre elzárkóznak a brexit-egyezmény újranyitásától.

A január 29-én elfogadott módosító indítvány értelmében az alsóházi tory pártcsoport támogatja a brexit feltételrendszeréről elért megállapodást, de csak akkor, ha a backstop-mechanizmus helyett más megoldás kerül be az 585 oldalas egyezménybe.

A brexit-megállapodásról két héttel korábban tartott első szavazáson az alsóház a modern brit politikatörténetben példátlan, 230 fős többséggel elvetette az egyezményt, jelentős részben a backstop-mechanizmussal szembeni heves ellenállás miatt.

A kormány ezután vállalta, hogy további tárgyalásokat kezdeményez a Brexit-megállapodás módosításáról az EU-val, és ezt a stratégiát támogatta január 29-én a konzervatív frakció, valamit a kisebbségi tory kormánynak külső támogatást nyújtó északír protestáns erő, a Demokratikus Unionista párt (DUP).

A csütörtök esti szavazás célja e támogatás jelképes megerősítése lett volna, ám a tory frakció keményvonalas Brexit-tábora kifogásolta, hogy a kormányzati indítvány nem zárja ki egyértelműen a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét arra az esetre, ha az EU-val nem sikerül dűlőre jutni a backstop-mechanizmus helyett követelt "alternatív megoldásról". Erre hivatkozva e keményvonalas tory csoport tartózkodott a csütörtök esti voksoláson, így a kormányzati indítvány az ellenzék egységes elutasító szavazataival elbukott.

Az ír-északír határellenőrzés elkerülésére kidolgozott mechanizmus alapján az Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, közös vámuniós szabályozási rendszerben maradna az Európai Unióval, ha nem sikerül időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely feleslegessé teszi e tartalékmegoldás alkalmazását.

Sem a brit kormány, sem az EU nem akarja életbe léptetni a backstop-mechanizmust, ha nem szükséges. A keményvonalas tory Brexit-tábor és a szintén erősen EU-szkeptikus DUP azonban ennek ellenére hallani sem akar a backstopról, mivel attól tart, hogy ha a mechanizmust mégis életbe léptetik, az Egyesült Királyság akár véglegesen vámuniós viszonyrendszerben maradhat az EU-val.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×