eur:
392.77
usd:
366.29
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Nyitókép: Pixabay.com

Újabb vereséget szenvedett a brit kormány

Vereséget szenvedett csütörtök este a brit kormány egy jelképes jelentőségű alsóházi szavazáson, amelynek célja az lett volna, hogy a képviselők megerősítsék a kormány által a brit EU-tagság megszűnésének ügyében végzett munka támogatását.

Az alsóház 303-258 arányban vetette el a szimbolikus beterjesztést, amelyben a konzervatív párti kormány indítványozta, hogy a képviselők ismét nyilvánítsák ki a kormányzati brexit-stratégia támogatását. A csütörtök esti szavazásnak semmiféle jogilag kötelező erejű következménye nincs. A voksoláson Theresa May miniszterelnök és kormányának legtöbb tagja nem vett részt.

A szavazás előtti vitában Steve Barclay brexit-ügyi miniszter azonban kijelentette, hogy

az indítvány leszavazása "kellemetlen helyzetbe" hozná Theresa Mayt, és megnehezítené a további Brexit-tárgyalásokat.

Az alsóház alig több mint két hete, január 29-én hatalmazta fel a brit kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a brexit feltételeiről tartott, a tavaly novemberi megállapodással lezárult tárgyalások újbóli megnyitását, és érjen el "alternatív megoldásokat" az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) helyett.

Az uniós vezetők azonban a január végi alsóházi határozat óta rendre elzárkóznak a brexit-egyezmény újranyitásától.

A január 29-én elfogadott módosító indítvány értelmében az alsóházi tory pártcsoport támogatja a brexit feltételrendszeréről elért megállapodást, de csak akkor, ha a backstop-mechanizmus helyett más megoldás kerül be az 585 oldalas egyezménybe.

A brexit-megállapodásról két héttel korábban tartott első szavazáson az alsóház a modern brit politikatörténetben példátlan, 230 fős többséggel elvetette az egyezményt, jelentős részben a backstop-mechanizmussal szembeni heves ellenállás miatt.

A kormány ezután vállalta, hogy további tárgyalásokat kezdeményez a Brexit-megállapodás módosításáról az EU-val, és ezt a stratégiát támogatta január 29-én a konzervatív frakció, valamit a kisebbségi tory kormánynak külső támogatást nyújtó északír protestáns erő, a Demokratikus Unionista párt (DUP).

A csütörtök esti szavazás célja e támogatás jelképes megerősítése lett volna, ám a tory frakció keményvonalas Brexit-tábora kifogásolta, hogy a kormányzati indítvány nem zárja ki egyértelműen a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét arra az esetre, ha az EU-val nem sikerül dűlőre jutni a backstop-mechanizmus helyett követelt "alternatív megoldásról". Erre hivatkozva e keményvonalas tory csoport tartózkodott a csütörtök esti voksoláson, így a kormányzati indítvány az ellenzék egységes elutasító szavazataival elbukott.

Az ír-északír határellenőrzés elkerülésére kidolgozott mechanizmus alapján az Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, közös vámuniós szabályozási rendszerben maradna az Európai Unióval, ha nem sikerül időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely feleslegessé teszi e tartalékmegoldás alkalmazását.

Sem a brit kormány, sem az EU nem akarja életbe léptetni a backstop-mechanizmust, ha nem szükséges. A keményvonalas tory Brexit-tábor és a szintén erősen EU-szkeptikus DUP azonban ennek ellenére hallani sem akar a backstopról, mivel attól tart, hogy ha a mechanizmust mégis életbe léptetik, az Egyesült Királyság akár véglegesen vámuniós viszonyrendszerben maradhat az EU-val.

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×