Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: Pixabay.com

Újabb vereséget szenvedett a brit kormány

Vereséget szenvedett csütörtök este a brit kormány egy jelképes jelentőségű alsóházi szavazáson, amelynek célja az lett volna, hogy a képviselők megerősítsék a kormány által a brit EU-tagság megszűnésének ügyében végzett munka támogatását.

Az alsóház 303-258 arányban vetette el a szimbolikus beterjesztést, amelyben a konzervatív párti kormány indítványozta, hogy a képviselők ismét nyilvánítsák ki a kormányzati brexit-stratégia támogatását. A csütörtök esti szavazásnak semmiféle jogilag kötelező erejű következménye nincs. A voksoláson Theresa May miniszterelnök és kormányának legtöbb tagja nem vett részt.

A szavazás előtti vitában Steve Barclay brexit-ügyi miniszter azonban kijelentette, hogy

az indítvány leszavazása "kellemetlen helyzetbe" hozná Theresa Mayt, és megnehezítené a további Brexit-tárgyalásokat.

Az alsóház alig több mint két hete, január 29-én hatalmazta fel a brit kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a brexit feltételeiről tartott, a tavaly novemberi megállapodással lezárult tárgyalások újbóli megnyitását, és érjen el "alternatív megoldásokat" az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) helyett.

Az uniós vezetők azonban a január végi alsóházi határozat óta rendre elzárkóznak a brexit-egyezmény újranyitásától.

A január 29-én elfogadott módosító indítvány értelmében az alsóházi tory pártcsoport támogatja a brexit feltételrendszeréről elért megállapodást, de csak akkor, ha a backstop-mechanizmus helyett más megoldás kerül be az 585 oldalas egyezménybe.

A brexit-megállapodásról két héttel korábban tartott első szavazáson az alsóház a modern brit politikatörténetben példátlan, 230 fős többséggel elvetette az egyezményt, jelentős részben a backstop-mechanizmussal szembeni heves ellenállás miatt.

A kormány ezután vállalta, hogy további tárgyalásokat kezdeményez a Brexit-megállapodás módosításáról az EU-val, és ezt a stratégiát támogatta január 29-én a konzervatív frakció, valamit a kisebbségi tory kormánynak külső támogatást nyújtó északír protestáns erő, a Demokratikus Unionista párt (DUP).

A csütörtök esti szavazás célja e támogatás jelképes megerősítése lett volna, ám a tory frakció keményvonalas Brexit-tábora kifogásolta, hogy a kormányzati indítvány nem zárja ki egyértelműen a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét arra az esetre, ha az EU-val nem sikerül dűlőre jutni a backstop-mechanizmus helyett követelt "alternatív megoldásról". Erre hivatkozva e keményvonalas tory csoport tartózkodott a csütörtök esti voksoláson, így a kormányzati indítvány az ellenzék egységes elutasító szavazataival elbukott.

Az ír-északír határellenőrzés elkerülésére kidolgozott mechanizmus alapján az Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, közös vámuniós szabályozási rendszerben maradna az Európai Unióval, ha nem sikerül időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely feleslegessé teszi e tartalékmegoldás alkalmazását.

Sem a brit kormány, sem az EU nem akarja életbe léptetni a backstop-mechanizmust, ha nem szükséges. A keményvonalas tory Brexit-tábor és a szintén erősen EU-szkeptikus DUP azonban ennek ellenére hallani sem akar a backstopról, mivel attól tart, hogy ha a mechanizmust mégis életbe léptetik, az Egyesült Királyság akár véglegesen vámuniós viszonyrendszerben maradhat az EU-val.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×