eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A brit parlament videokészítő osztálya által közreadott, videofelvételről készített képen Theresa May miniszterelnök (j) felszólal, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást a londoni parlamentben 2019. január 15-én.
Nyitókép: Theresa May miniszterelnök (j) felszólal, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást január 15-én. MTI/EPA/Brit parlament videokészítő osztálya

A brexit szétrázza Theresa May ellenzékét is

Vajon a brexit okozta? Hétfő reggel hét brit munkáspárti képviselő jelentette be, hogy kilép a legnagyobb ellenzéki erőből, ezzel fokozva a brit politikai élet vészes megosztottságát.

A brexit felszínre hozta, hogy a brit politikai élet vezető pártjai képtelenek egységes álláspontot kialakítani az országot érintő fontos kérdésben, és súlyos belső megosztottsággal küzdve csak részben fejezik ki választóik akaratát.

Erre lehet most a sokkoló példa az, amit hétfő reggel még csak rebesgettek: körülbelül öt képviselő távozik az ellenzéki Munkáspártból és esetleg saját pártot alapít.

Bár a brit parlament több mint 600 fős, Theresa May konzervatív kormányfő az ír unionisták pár fős támogatásával tartja fenn törékeny parlamenti többségét.

Az tehát, hogy a legnagyobb ellenzéki párt most képviselőket veszít, aláássa képességét, hogy Theresa May és a szintén megosztott konzervatívok kihívója lehessen.

Kívülről nézve pedig Brüsszelben kezdhetnek elgondolkodni azon, hogy kivel is lehet tárgyalni a brit oldalon, azaz kinél is csörögjön ki majd a jövőben az a bizonyos telefon.

A munkáspárti frakcióból kiugrók között említették Chuka Umunna volt üzleti és innovációs árnyékminisztert. Ő kapta volna ezt a tárcát a Munkáspárt hatalomra kerülése esetén.

A dinamikus és ambiciózus angol, ír és nigériai gyökerekkel rendelkező honatya a Munkáspárt egyik ifjú titánja, aki 2015-ben ringbe szállt a pártvezéri posztért, de végül visszalépett, és a számára túl balos Jeremy Corbyn pártvezérré választása után távozott az árnyékkabinetből is.

A jelenlegi vezetővel és potenciális miniszterelnökkel azért sem ért egyet, mert Corbyn vérszegényen kampányolt a brexit ellen, most már hagyná azt megvalósulni és nem akar második népszavazást a brit uniós tagság esetleges megőrzéséről.

Az ő és társai kilépését megszellőztető The Guardian már tavaly nyáron azt írta, hogy Umunna és követői új párt alapjait teszik le, de ők ezt tagadták. A távozó képviselők másik sérelme

a Munkáspárton belül időről időre érzékelhető baloldali antiszemitizmus.

Bár a brit politika a két nagy párt váltórendszerére épült, volt már példa kiválásokra: 1980-ban négy vezető munkáspárti politikus lépett ki és alapította meg a Szociáldemokrata Pártot, amely azonban nem tudott híveket szerezni. Az akkori miniszakadás miatt a Munkáspárt több képviselői mandátumot elvesztett a választásokon és a pártelit most ismét ettől tart.

Közben a másik oldalon - a kormányzó Konzervatív Pártban - is folytatódik a belháború. Néhány centrista képviselő, hasonlóan a munkáspártiakhoz kilépést fontolgat a kormány brexitpolitikája miatt.

A brit média megszellőztette azt is: a keményvonalas brexit kulcsfigurái jelezték May miniszterelnöknek,

elfogadhatják a Brüsszellel véglegesített kilépési paktumát, de cserébe a nyáron távoznia kell a kormányfői posztról.

Eme forgatókönyv szerint megnyílhatna az út és Boris Johnson volt londoni főpolgármester és külügyminiszter esetleg valóban pártvezérré és brit miniszterelnökké léphetne elő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×