Infostart.hu
eur:
385.58
usd:
331.07
bux:
119434.72
2026. január 14. szerda Bódog

Nem ebolás a svédországi beteg

Feltételezett ebolás megbetegedéssel került egy páciens Svédországban az uppsalai egyetemi klinika elkülönítőjébe pénteken, estére az orvosi vizsgálatok kimutatták, hogy nem ebolás megbetegedésről van szó - közölték helyi hatóságok.

Péntek estére elkészültek a vizsgálatok eredményei, melyek azt mutatják, hogy az uppsalai egyetemi klinikán kezelt páciens nem fertőződött meg az ebolavírussal.

A Reuters hírügynökség arról írt, hogy a fiatal férfi mintegy három hete Burundiban járt, majd a beteg a vérzéses lázzal járó ebola klasszikus tüneteit produkálta, így vért is hányt.

A beteget először az enköpingi egészségügyi intézményben kezelték, s csak ezt követően szállították át az uppsalai kórház fertőző betegek számára fenntartott osztályára. Az Enköpingben működő klinikát időközben lezárták, a beteggel érintkezésbe került egészségügyi személyzetet pedig megfigyelés alá helyezték.

Augusztus óta ebolajárvány sújtja a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részét, mintegy 600 ebolás megbetegedést jelentettek, ezekből 356 végződött halállal.

Az ebolavírus a legveszélyesebb ragályos kórokozók közé tartozik, halálozási aránya csaknem 90 százalékos, és a vérzéses lázzal járó betegség nagyon gyors lefolyású. Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az ebolás megbetegedés tünetei, mint a láz és a hasi fájdalmak, akár háromhetes lappangási idő múltán is felléphetnek.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×