eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
London, 2018. július 9.Dominic Raab, az önkormányzatokért és helyi közösségekért felelős brit minisztérium korábbi államtitkára elhagyja a brit kormányfői rezidenciát, a Downing Street 10-et, ahol Theresa May brit miniszterelnök kinevezte őt a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztérium (DExEU) élére 2018. július 9-én. Raab elődje, David Davis ugyanezen a napon jelentette be lemondását, indoklása szerint azért, mert a kormány Brexit-politikája miatt mind kevésbé látja valószínűnek a brit EU-tagságról két éve tartott népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtását. (MTI/AP/Matt Dunham)
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Dominic Raab az új Brexit-ügyi miniszter

Dominic Raabot nevezte ki hétfőn Theresa May brit miniszterelnök a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztérium (DExEU) élére.

Raab elődje, David Davis hétfő hajnalban jelentette be lemondását, azzal a véleményével indokolva döntését, hogy a kormány Brexit-politikájának iránya és taktikája miatt mind kevésbé tűnik valószínűnek a brit EU-tagságról két éve tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos arányú győzelmével végződött - népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtása.

Raab személyében a brit kormányfő olyan új vezetőt bízott meg a Brexit-tárca irányításával, aki

közismerten elkötelezett híve a brit EU-tagság megszűnésének.

Kinevezése ugyanakkor meglepetés, mivel a 44 éves Dominic Raab viszonylag újoncnak számít a brit nagypolitikában, 2010 óta parlamenti képviselő, és közvetlen kormányzati munkát csak 2015 óta végez. Hétfői kinevezéséig az önkormányzatokért és helyi közösségekért felelős minisztérium államtitkára volt; korábban az igazságügyi minisztériumban dolgozott államtitkárként.

Meglepetésember

Raab neve fel sem merült a lehetséges utódjelöltekről Davis lemondása után megindult találgatásokban. A politikai elemzők és a londoni fogadóirodák favoritja Michael Gove környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi miniszter volt.

Gove sokkal prominensebb figurája a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának, és amikor Theresa May elődje, David Cameron a 2016-os EU-népszavazás után lemondott a miniszterelnöki tisztségről, Theresa May vetélytársasként ő is indult a vezetőválasztási versengésben, bár a második választási fordulóban kiesett.

Dominic Raab ugyanakkor Gove-nál népszerűbb a tory frakció Brexit-párti táborán belül.

Gove ugyanis két éve teljesen váratlanul, az utolsó pillanatban indult a miniszterelnöki tisztségért, amelyre annak idején a keményvonalas Brexit-tábor első számú favoritja Boris Johnson egykori londoni polgármester, a népszavazás Brexit-kampányának frontembere volt.

A konzervatív párti Brexit-táboron belül sokan ma is Gove-ot tartják felelősnek azért, hogy Johnson - a jelenlegi brit külügyminiszter, akinek kampánymenedzsere a két évvel ezelőtti vezetőváltási versenyben éppen Michael Gove volt - végül nem indult a kormányfői tisztségért.

A szabadkereskedelmi térség szabályai

Dominic Raab elődje, David Davis alig két nappal azután jelentette be lemondását, hogy Theresa May és kabinetjének tagjai a chequersi kormányfői rezidencián pénteken tartott 12 órás kihelyezett ülésen javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.

Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a "súrlódásmentes" kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a Brexit után is.

A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

A pénteken elfogadott új javaslatcsomag összességében jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyet a keményvonalas tory Brexit-tábor látni szeretett volna.

Ezt tükrözi David Davis Theresa Mayhez intézett levele is, amelyben lemondását egyebek mellett azzal a véleményével indokolta, hogy a chequersi dokumentumban javasolt közös áruforgalmi szabálygyűjtemény kiterjedt ellenőrzést enged az Európai Uniónak a brit gazdaság felett, és így nem tenné lehetővé a brit törvényalkotás feletti ellenőrzés visszaszerzését.

Theresa May válaszlevelében közölte, hogy nem ért egyet Davis e helyzetértékelésével. A kormányfő szerint ugyanis a kidolgozott javaslatcsomag megkérdőjelezhetetlenül döntési jogköröket telepít vissza Brüsszeltől Londonba, és az uniós jog közvetlen hatálya megszűnik, amint az Egyesült Királyság kilép az EU-ból.

Elégedetlenség

A javaslatcsomag ellen azonban az alsóházi konzervatív frakció Brexit-párti tábora is lázadozik, és a frakción belül állítólag terjed egy levél, amely vezetőváltási folyamat elindításának - vagyis Theresa May elmozdításának - támogatására biztatja a képviselőket.

David Davis azonban a BBC televíziónak adott hétfői nyilatkozatában közölte, hogy ezt nem tartaná jó ötletnek. A volt Brexit-miniszter megerősítette, hogy a chequersi javaslatcsomagot nem tartja megfelelőnek, de hangsúlyozta azt a véleményét is, hogy Theresa May jó miniszterelnök.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének elemzői hétfőn összeállított helyzetértékelésükben közölték:

45 százalékra taksálják annak esélyét, hogy a konzervatív frakció bizalmatlansági szavazást tart Theresa May ellen, viszont 70 százalékos esélyt látnak arra, hogy a kormányfő ezt "túléli".
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×