Infostart.hu
eur:
355.62
usd:
305.55
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella

Egyre több brit kér állampolgárságot más uniós tagállamban

Meredeken emelkedett tavaly azoknak a briteknek a száma, akik más EU-tagországoktól, köztük Magyarországtól kértek és kaptak állampolgárságot.

A BBC által 17 EU-tagállamból összegyűjtött, szombaton ismertetett adatok szerint 2017-ben ezek az országok 12 994 brit kérelmezőnek adtak állampolgárságot.

A brit közszolgálati médiatársaság vizsgálata szerint 2016-ban - a brit EU-tagságról rendezett, a kilépést pártolók által szűk 51,9 százalékos többséggel megnyert népszavazás évében - 5015, 2015-ben 1800, 2014-ben 1594 brit vált a vizsgált 17 EU-tagország állampolgárává.

Tavaly a legtöbben, 7493-an német állampolgárságért folyamodtak sikerrel. Francia állampolgárságot 1518-an, belga állampolgárságot 1381-en vettek fel.

A közép-európai EU-térségben Magyarország volt a legnépszerűbb: 29 brit kért és kapott magyar állampolgárságot 2017-ben.

Csehország 26, Lengyelország hét, Szlovákia egy brit kérelmezőt fogadott állampolgárává tavaly.

A BBC szerint a legtöbben megtartották brit állampolgárságukat is, és így számukra lehetővé vált, hogy Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után, brit állampolgárként is változatlanul élhessenek az uniós állampolgárokat bármely más tagországban megillető utazási, letelepedési és munkavállalási jogosultságokkal.

A BBC hangsúlyozza szombati beszámolójában, hogy a brit EU-tagság megszűnése után egyes esetekben már bonyolultabbá válhat a hasonló folyamodványok elbírálása, mivel például Németország csak az EU-társállamok állampolgárainak teszi lehetővé a kettős állampolgárságot, így azok a britek, akik a Brexit után folyamodnak német állampolgárságért, brit állampolgárságuk feladására kényszerülhetnek.

Milliók sorsa bizonytalan

Nagy-Britanniában a legutóbbi statisztikai becslések szerint 3,8 millió külföldi EU-állampolgár, az uniós társállamokban 1,5 millió brit állampolgár él.

A brit kormány által ismertetett tervek szerint azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a brit EU-tagság jövő márciusra várható megszűnése után kezdődő átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig eltöltöttek öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, egyetlen rövid kérdőív kitöltése után letelepedett státust kaphatnak, vagyis jelenlegi teljes körű jogosultságaik megőrzésével Nagy-Britanniában maradhatnak tetszésük szerinti ideig. Azok is kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, akik az átmeneti időszak végéig még nem töltenek el ennyi időt Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak.

Sajid Javid brit belügyminiszter a londoni parlament felső kamarájának minapi meghallgatásán felpanaszolta ugyanakkor, hogy az EU-társállamok részéről nem tapasztal feltétlen viszonossági készséget a jogosultságok további érvényesítésének hasonló garantálására a náluk élő britek számára.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Zsongó darázsfészek vár a Tisza-kormányra: a vendégmunkásvita elfed egy súlyos problémát

Zsongó darázsfészek vár a Tisza-kormányra: a vendégmunkásvita elfed egy súlyos problémát

A magyar munkaerőpiac kritikus pontra érkezett: a belföldi tartalékok kimerültek, a foglalkoztatás csökkenni kezdett, miközben a jelenlegi idegenrendészeti szabályozást munkáltatók és szakértők egyaránt bonyolultnak, kiszámíthatatlannak és a valós gazdasági igényektől elszakadtnak tartják. A Tisza-kormány 2026. június 1-jétől felfüggeszti a „vendégmunkás-engedélyek” kiadását, a végleges szabályozás előtt azonban több kormányzati forrás szerint is szakmai egyeztetés várható. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara, az ABSL, a Sanofi és több bevándorlási szakértő egybehangzóan kevesebb, átláthatóbb engedélytípust, az országlista eltörlését, a magyarországi diplomások munkapiaci átvezetését, valamint a fehérgalléros pozíciókhoz igazított feltételrendszert sürget. A szereplők nem korlátlan nyitást, hanem széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést, valamint kiszámítható, ellenőrizhető és a munkaerőpiaci realitásokra épülő reformot kérnek a kormánytól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×