eur:
394.32
usd:
369.84
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma
Nyitókép: Pixabay

Közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a brit kormány

Közös, részleges - csak az ipari és a mezőgazdasági árucikkekre kiterjedő, a szolgáltatásokat nem érintő - szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak.

Theresa May brit miniszterelnök és kabinetjének tagjai pénteken egész nap Chequersben, a brit kormányfők Londontól 65 kilométerre észak-nyugatra fekvő vidéki rezidenciáján tárgyaltak arról, hogy Nagy-Britannia milyen típusú kereskedelmi kapcsolatokat alakítson ki az unióval a brit EU-tagság megszűnése után.

A kormányülésről péntek éjjel kiadott közlemény szerint

a javasolt közös szabadkereskedelmi térség a fizikai áruk forgalmának szabályozására vonatkozik, biztosítva a "súrlódásmentes" kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között.

A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára, beleértve az agrárszektor termelte élelmiszereket is.

A javaslat alapján Nagy-Britannia és az EU fokozatosan kialakítana egy olyan vámszabályozási rendszert, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

Ennek technikai részleteiről a 12 órás pénteki kihelyezett kabinetülésen elfogadott javaslatcsomagban az áll, hogy Nagy-Britannia saját vámtarifáit és kereskedelempolitikai szabályait alkalmazná olyan importárukra, amelyek végcélja a brit piac, és uniós vámtarifákat, illetve az EU kereskedelempolitikai szabályozását olyan termékekre, amelyek belépnek brit területre, de végcéljuk az EU valamely tagállama.

Az indítvány szerint ezt az összetett rendszert a két fél szakaszosan, a szükséges előkészületek megtételének ütemében fejlesztené ki.

A chequersi közlemény kiemeli, hogy London a szolgáltatási szektor jövőbeni EU-kereskedelmére "más" szabályozási javaslatokat dolgoz majd ki, azokon a területeken, amelyeken a brit érdekeket a "szabályozási rugalmasság" fenntartása szolgálja.

A kommüniké elismeri ugyanakkor, hogy a szolgáltatások - a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát adó ágazat - kétoldalú kereskedelmében Nagy-Britannia és az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnése után nem a jelenlegi szinten fog hozzáférni egymás piacához, és a pénzügyi szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének esetében a majdani szabályozás nem lesz azonos az Európai Unió biztosította passporting-rendszerrel, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerével.

Ez utóbbi kitételnek a londoni City pénzügyi központja - a világ első számú pénzügyi szolgáltatási erőcentruma - szempontjából van óriási jelentősége.

A Cityben honos pénzügyi szolgáltató cégek ugyanis éppen attól tartanak, hogy a Brexit után elveszíthetik az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket,

tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is.

Theresa May azonban már korábban jelezte, hogy a jelenlegi passporting-rendszer nem maradhat fenn a brit EU-tagság megszűnése után. Nemrégiben, a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha Nagy-Britannia a jövőben is a passporting-jogok érvényesítésére törekedne, a City pénzügyi központjának olyan előírásokat kellene betartania, amelyeket mások határoznak meg. A City pénzügyi stabilitásának fontossága miatt nem járható út e szabályok egyszerű elfogadása úgy, hogy Londonnak nincs befolyása kialakításukra - tette hozzá.

Nagy londoni elemzőházak ugyanakkor többször is felhívták a figyelmet a passporting-jogok elvesztésének kockázataira.

A legrészletesebb elemzést e kockázatokról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

A pénteki chequersi kabinetülésen elfogadott javaslatcsomag szerint a brit EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia nem alkalmazza tovább az unión belüli szabad mozgás alapelvét. Indítványoz ugyanakkor egy olyan "mozgási keretrendszert", amely továbbra is lehetővé teszi a brit és az uniós állampolgároknak a beutazást, a tanulást és a munkavállalást egymás területén, hasonlatosan ahhoz, ahogy ezt Nagy-Britannia más olyan partnereinek is felajánlja, amelyekkel szoros kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn.

A chequersi kormányülésen elfogadott, péntek éjjel ismertetett új javaslatcsomag összességében

jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyent a kormányon és a kormányzó Konzervatív Párton belüli keményvonalas Brexit-párti tábor a képviselői által tett korábbi nyilatkozatok alapján látni szeretett volna.

Theresa May miniszterelnök ugyanakkor kormányülés után a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a javaslatot a kabinet kollektív döntéssel fogadta el.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×