eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

A bajor miniszterelnök felvetette a határzár lehetőségét

Le kell zárni Németország határát a menedékkérők előtt, ha nem sikerül a menekültügyi reform - mondta Markus Söder bajor miniszterelnök egy pénteki német lapinterjúban.

A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Bild című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy Bajorországban - ahol a menedékkérők legnagyobb része eléri a német határt - "nagy aggodalommal" fogadták az Európai Bizottság jelentését, amely szerint ismét emelkedik a Törökországból az Európai Unió területére átkelő menedékkérők száma, mert "az ellenőrizetlen bevándorlás egyszer már, 2015-ben, alapvetően megváltoztatta nemcsak a politikai szerkezetet, hanem a biztonsági helyzetet is Németországban".

Hozzátette, hogy "ennek nem szabad megismétlődnie", ezért a határon meg kell tagadni a belépést a menedékkérőktől, ha nem sikerül kiépíteni az új típusú befogadóállomásokat - a megérkezés, a döntés és a visszatérítés jelentésű német szavak első betűi alapján ANkER központnak nevezett létesítményeket -, a CSU-s vezetésű szövetségi belügyminisztérium reformtervének legfontosabb elemét.

A tárca szóvivője, Harald Neymanns a pénteki berlini kormányszóvivői tájékoztatón az interjúval kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tervek szerint augusztus végén, szeptember elején elkezdődik az első ANkER központok próbaüzeme, és "nincs semmi ok alternatívák mérlegelésére".

Hozzátette: a német határon mindenkitől megtagadják a belépést, akinek nincs érvényes úti okmánya, kivéve, ha azt mondja, hogy menedéket kér Németországban, vagy el akar jutni Németországon keresztül egy másik államba, hogy ott kérjen menedéket.

A kivétel az előző belügyminiszter, Thomas de Maiziere egy 2015 szeptemberében kiadott utasításán alapul. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap értesülése szerint az új kormányban - amelyben a CSU elnöke, Horst Seehofer a belügyminiszter - egyeztetések kezdődtek arról, hogy visszavonják-e ezt az utasítást és térjenek-e vissza a korábbi gyakorlathoz, amelynek alapján senki sem léphet be Németországba érvényes iratok nélkül.

Ezzel kapcsolatban az ügyeletes kormányszóvivő, Martina Fietz a tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy Angela Merkel kancellárnak a szövetségi parlamentben (Bundestag) szerdán elmondott beszédén kívül nem tud részletekkel szolgálni az ügyben. Felidézte, hogy a kormányfő a parlamentben arról beszélt, hogy be kell indítani az ANkER központok rendszerét, és ki kell értékelni a tapasztalatokat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×