Infostart.hu
eur:
385.24
usd:
331.93
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Világrekorder tenger alatti vasút épülne

A világ leghosszabb tenger alatti vasúti alagútjával tervezik összekötni Finnországot és Észtországot.

A Finn-öböl alatt, Helsinki és Tallinn között 103 kilométer hosszan húzódó alagutat 2040-re lehetne megépíteni 13-20 milliárd euróból (4000-6200 milliárd forint) a két fővárosban szerdán ismertetett, a finn és az észt kormány megbízásából készült megvalósíthatósági tanulmány szerint.

Az alagút révén fél órára csökkenne a menetidő a finn és az észt főváros között a jelenlegi legkevesebb másfél óráról, amennyit a leggyorsabb komppal való átkelés vesz igénybe.

A vasúti alagút közvetlenül a helsinki és a tallinni repülőteret kötné össze, de csatlakozása lenne a Rail Balticához, a Varsóba vezető vasútvonalhoz is, így megkönnyítené a kapcsolatot Finnország és Közép-Európa között.

Helsinki térségében észtek tízezrei dolgoznak, a finnek pedig turistaként látogatnak szívesen Tallinnba.

"Úgy hallottam, Finnországban sokan úgy érzik, mintha szigeten élnének, de ennek nem kell így maradnia" - mondta tallinni sajtóértekezletén Juri Ratas észt miniszterelnök.

A két város közötti személyforgalom a tavalyi 9 millióról 14 millióra nő 2050-ig akkor is, ha nem készül el az alagút, de ha megépül, akkor az évi 23 millió főt is elérheti a utasforgalom, ebből 10 millió ember szállítása maradna a kompokra.

A megvalósíthatósági tanulmány abból indult ki, hogy a beruházás költségeinek 40 százalékát az Európai Unió fedezné. Egy rivális projekt, amellyel az Angry Birds-videojáték gyártója, a Rovio állt elő, kínai finanszírozással és korábbi határidővel számol.

A finn és az észt kormány tavasszal értékeli ki részletesebben is a szerdán ismertetett megvalósíthatósági tanulmányt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×