Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Világrekorder tenger alatti vasút épülne

A világ leghosszabb tenger alatti vasúti alagútjával tervezik összekötni Finnországot és Észtországot.

A Finn-öböl alatt, Helsinki és Tallinn között 103 kilométer hosszan húzódó alagutat 2040-re lehetne megépíteni 13-20 milliárd euróból (4000-6200 milliárd forint) a két fővárosban szerdán ismertetett, a finn és az észt kormány megbízásából készült megvalósíthatósági tanulmány szerint.

Az alagút révén fél órára csökkenne a menetidő a finn és az észt főváros között a jelenlegi legkevesebb másfél óráról, amennyit a leggyorsabb komppal való átkelés vesz igénybe.

A vasúti alagút közvetlenül a helsinki és a tallinni repülőteret kötné össze, de csatlakozása lenne a Rail Balticához, a Varsóba vezető vasútvonalhoz is, így megkönnyítené a kapcsolatot Finnország és Közép-Európa között.

Helsinki térségében észtek tízezrei dolgoznak, a finnek pedig turistaként látogatnak szívesen Tallinnba.

"Úgy hallottam, Finnországban sokan úgy érzik, mintha szigeten élnének, de ennek nem kell így maradnia" - mondta tallinni sajtóértekezletén Juri Ratas észt miniszterelnök.

A két város közötti személyforgalom a tavalyi 9 millióról 14 millióra nő 2050-ig akkor is, ha nem készül el az alagút, de ha megépül, akkor az évi 23 millió főt is elérheti a utasforgalom, ebből 10 millió ember szállítása maradna a kompokra.

A megvalósíthatósági tanulmány abból indult ki, hogy a beruházás költségeinek 40 százalékát az Európai Unió fedezné. Egy rivális projekt, amellyel az Angry Birds-videojáték gyártója, a Rovio állt elő, kínai finanszírozással és korábbi határidővel számol.

A finn és az észt kormány tavasszal értékeli ki részletesebben is a szerdán ismertetett megvalósíthatósági tanulmányt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×