Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Erdogan a Nyugatot vádolja

A szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettől lefoglalt minden egyes fegyver Nyugatról származik, Európa ily módon a terrorizmust pártolja - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap Isztambulban egy egyetemi rendezvényen.

Az államfő leszögezte: Európa, annak ellenére, hogy terrorszervezetnek minősítette a PKK-t, a szeparatisták támogatásával mégis a terrorizmust pártolja. Ráadásul a szervezet Európában még szabadon is tevékenykedhet - tette hozzá.

Törökországot éles nemzetközi bírálatok érték, amiért pénteken előzetes letartóztatásba helyezték a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két társelnökét és hét további képviselőjét fegyveres terrorszervezet tagjaként folytatott propagandatevékenység vádjával. A tömörülés vasárnap teljes mértékben felfüggesztette parlamenti tevékenységét. A kormány azzal vádolja a HDP-t, hogy egyebek mellett anyagilag hozzájárult a PKK fegyveres felkeléséhez.

Binali Yildirim török miniszterelnök napközben azt mondta, hogy a főként kurdok lakta Délkelet-Törökországban található HDP-s önkormányzatok a nekik járó pénzt a PKK-nak küldték. A kormányfő megfogadta: a PKK elleni harc addig folytatódik, amíg minden tartományban török zászlók nem lobognak majd.

Erdogan közölte, hogy azok a képviselők, akik terroristaként viselkednek, terroristához illő bánásmódot érdemelnek. Mint fogalmazott: egyáltalán nem érdekli, ha a Nyugat diktátornak nevezi őt, csak az foglalkoztatja, hogy a saját népe, a törökök mit gondolnak róla. "Mit várunk egy olyan Európai Uniótól, amely 53 éve várakoztat a tagság kapujában?" - tette fel a kérdést az államfő. Hangsúlyozta: Törökországban az igazságszolgáltatás független, amelybe senkinek, még neki sincs joga beavatkozni.

A legutóbbi török belpolitikai fejleményekre tekintettel Ömer Celik török EU-ügyi miniszter hétfőre találkozót hívott össze az Európai Unió tagállamainak törökországi nagyköveteivel.

A török biztonsági erők és a PKK között két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában kiújultak a harcok Délkelet-Törökországban. Az összecsapásokban azóta a biztonsági erők 787 tagja, közel 15 ezer kurd lázadó és 312 civil vesztette életét. A török hatóságok az eltelt időszakban 5500 fegyvert, 650 ezer lőszert, 142 tonna robbanóanyagot és közel 15 ezer robbanószerkezetet foglaltak le a kurd felkelőktől. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Törökországban. Kezdetben a kurdok függetlenségéért harcolt, napjainkban a kisebbség autonómiájáért küzd.

Joseph Dunford amerikai vezérkari főnök az Egyesült Államok kérésére vasárnap hivatalos látogatás keretében Ankarába utazott, miközben a Washington támogatta arab és kurd csapatok megindították az offenzívát az Iszlám Állam dzsihadista szervezet szíriai fellegvárának, Rakkának a visszafoglalásáért. Dunford török hivatali kollégájával, Hulusi Akarral találkozik a katonai főparancsnokságon. Az egyeztetésről további részletek egyelőre nem állnak rendelkezésre.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×