eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A Római Birodalomhoz hasonlította az EU-t a volt londoni polgámester

Boris Johnson, London volt polgármestere szerint az Európai Unió a Római Birodalom "aranykorának" újjáélesztéséről álmodozik, ugyanúgy, ahogy mások mellett Napóleon és Adolf Hitler is tette.

David Cameron brit miniszterelnök szerint ugyanakkor a Brexit - vagyis ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozna az unióból - olyan sokkot okozhat, amely recesszióba sodorhatja a brit gazdaságot.

Johnson - a kormányzó Konzervatív Párt Brexit-párti táborának egyik legbefolyásosabb tagja, aki a brit sajtó egyöntetű véleménye szerint a következő, 2020-as választásokon a miniszterelnöki tisztségért már nem induló Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje - a The Sunday Telegraph című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lapnak adott interjúban kijelentette, hogy "az egész ügy" - vagyis az Európai Unió koncepciója - a Római Birodalomig nyúlik vissza. Johnson szerint ugyanis az elmúlt kétezer történelme nagyjából arról szólt, hogy különböző emberek és intézmények megpróbálták Európa egyesítésével újjáéleszteni a rómaiak idejére jellemző "béke és jólét aranykorát".

Mások mellett "Napóleon és Hitler is ezzel próbálkozott, tragikus végeredménnyel (...) Az EU is egy erre irányuló kísérlet, más módszerekkel" - fogalmaz a konzervatív politikus.

A The Sunday Telegraph kommentárja szerint jóllehet Johnson nem azt akarta ezzel mondani, hogy "a brüsszeli bürokraták" nácik, akik a hitleri birodalmat kívánnák visszahozni, de "az összehasonlítás mégis meghökkentő".

Boris Johnson szerint ugyanakkor az euróövezet is német koncepció, amely lehetővé tette, hogy a domináns német gazdaság tönkretegye a gyengébb európai gazdaságokat. Olaszországot például, amely egykor kiemelkedő autógyártó hatalom volt, "teljesen tönkretette az euró, és ezt a németek akarták így" - fogalmaz az interjúban London előző polgármestere. Hozzáteszi: az euró annak eszközévé vált, hogy a német gazdaság behozhatatlan termelékenységi előnyre tegyen szert az egész euróövezettel szemben.

David Cameron miniszterelnök, aki a brit EU-tagság fenntartásáért kampányol, Oxfordshire megyei választókerületében tartott kampánygyűlésén azonban kijelentette: a brit gazdaság biztonsága kerülne súlyos veszélybe, ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból. Cameron szerint aki a Brexitre voksol a júniusi népszavazáson, az egyben "kevesebb munkahelyre, alacsonyabb ütemű növekedésre, sőt potenciálisan recesszióra szavazna".

Erre a kockázatra hívta fel a figyelmet a minap Mark Carney, a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója is, aki a bank új inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatóján kijelentette: a Bank of England előrejelzési forgatókönyvei azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a brit gazdaság technikai recesszióba süllyed, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból.

A Brexit-párti tábor az inflációs jelentésben foglalt hasonló figyelmeztetések és Carney e kijelentése miatt követelte a Bank of England kormányzójának menesztését, azzal az indokkal, hogy a jegybanki kormányzó megsértette a számára politikai semlegességet előíró szabályokat.

Carney azonban a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a Bank of England kötelessége a kockázatok feltárása és elmagyarázása. "Nem azzal enyhítjük a kockázatokat, ha nem veszünk róluk tudomást" - hangsúlyozta.

A Bank of England új inflációs jelentése szerint ha a referendumon a többség arra szavaz, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból, a kialakuló bizonytalan gazdasági környezetben a háztartások elhalaszthatják fogyasztási kiadásaikat, a vállalati szektor késleltetheti a beruházási döntéseket, és az ezzel járó alacsonyabb munkaerő-kereslet a munkanélküliség növekedését okozhatja. A brit jegybank szerint ezt a font további gyengülése kísérheti, amely akár "meredek ívű" is lehet.

A Bank of England szerint a font tavaly november óta mért 9 százalékos gyengülésének hozzávetőleg a felét a brit EU-tagság esetleges megszűnéséhez kapcsolódó kockázatok okozták.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×