Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Lesz-e újabb háború a Közel-Keleten?

A brit Sunday Times értesülései szerint Izrael a Földközi-tenger felett nemrég tartott légi hadgyakorlatának hatására Irán a hét végén ballisztikus rakétákat helyezett indítási pozícióba. A lap arról is beszámol, hogy az egyik rakéta célpontja valószínűleg Dimona, Izrael - hivatalosan még soha el nem ismert - nukleáris központja. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint jelenleg csekély a valószínűsége egy újabb háborúnak.

Évtizedek óta nem volt állandó béke a Közel-Keleten, és várhatóan a közeljövőben nem is lesz, ennek ellenére Nógrádi György nem lát esélyt egy esetleges izraeli-iráni háborúra.

Mint mondta, az izraeli és az amerikai hírszerzés nyilvánvalóan bent van Iránban - mint ahogy az irániak is Izraelben vagy az Egyesült Államokban -, épp ezért, ha megdönthetetlen bizonyítékaik lennének arról, hogy az iráni rakéták veszélyeztetnék Izraelt, azonnal megindítanák a támadást.

Izrael azonban egymaga kevés lenne Irán legyőzéséhez, szüksége van az Egyesült Államok politikai, katonai és hírszerzési támogatására - közölte a biztonságpolitikai szakértő.

John Bolton, az Egyesült Államok korábbi ENSZ-nagykövete azt nyilatkozta, hogy Izrael meg fogja támadni Iránt, méghozzá akkor, amikor Bush már kilépett hivatalából, de az új elnököt még nem iktatták be. Az Egyesült Államokban november 20-án tartanak választásokat, ekkor dől el, hogy a republikánus John McCain vagy a demokrata Barack Obama lesz-e az új elnök, ám a győztest csak január 20-án iktatják be.

Nógrádi György azzal egyetért, hogy az átmeneti időszakot minden bizonnyal sokan fogják kihasználni, ennek ellenére a szakértő úgy véli: Bolton már nem ENSZ-nagykövet, szavainak már nem sok súlya van.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×