eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Egy hónapos robot - egyetlen órai fizetésért

A szerződéssel dolgozó kelet-európai munkavállalók megdöbbentő kihasználásáról közölt tényfeltáró riportot a brit Guardian. Az újság olyan dolgozót is talált, aki az összes levonás után heti fizetésként annyi pénzt kapott, mint ha csak egy órát dolgozott volna.

Nagy-Britanniában most ünnepli 60. évfordulóját a nemzeti egészségügyi szolgálat, az NHS. Miközben sok brit - a hiányosságok ellenére - büszke az alanyi jogon járó, és a hálapénzt nem ismerő ellátásra, egy NHS-kórház építése során eléggé szégyellnivaló állapotokat fedett fel a Guardian című lap.

Az újság az építkezésen dolgozó - az angol szóhasználatban "kelet-európai migránsok" - azaz EU-s munkavállalók munkakörülményeit vizsgálta.

Mint a lap megjegyzi: mindennapiak az építőmunkások kihasználásáról szóló panaszok, de a Nottinghamshire megyében tapasztaltak sokkolták a szakszervezeteket és a politikusokat is.

A lap 12, jobbára litván férfiről ír, akik Mansfieldben vesznek részt egy kórház építésében. Egyikük egy hét - 39 ledolgozott óra - után, mindössze 8 font 80 pennyt, azaz valamivel több, mint 3000 ezer forint bért kapott. Mint kiderült, azért, mert munkáltatója egyben vonta le a havi lakhatási költségeket, és a munkaeszköz bérlésének díját.

A lap megjegyzi, hogy törvénysértő egyben levonni a lakbért és megemlíti, hogy a munkások nagy része heti hetven óránál többet dolgozott, de nem kapott semmilyen túlórapénzt a kemény terhelés ellenére. Egy másik férfitől a munkaeszköz bérlet díját vonták le egyben - 228 fontot -, miközben heti keresete mindössze 174 font lett volna.

Sem szabadság, sem járulékok

A litván és más építőmunkásokat szabadúszókként alkalmazzák, és gyakran alvállalkozók alvállalkozói hozzák őket az építkezésekre. Ez a jogi megoldás lehetővé teszi, hogy alkalmazóik ne fizessenek utánuk társadalombiztosítási járulékokat. Magánvállalkozókként fizetett szabadságra sem jogosultak.

A Guardian megkereste a fővállalkozót, a Skanska nevű, jól ismert céget, amelynél azt mondták, "nagyon komolyan veszik az ilyen kérdéseket". A Skanskával szerződő és a litvánokat közvetlenül alkalmazó alvállalkozók azonban elzárkóztak a lap megkeresésétől.

A Guardian felteszi a kérdést, hogy ha ilyesmi történik egy állami megrendelő által felügyelt, általában a rendelkezéseket jól betartó projekt során, akkor mi folyhat a kisebb építkezéseken.

Az érintett dolgozók nem voltak hajlandók beszélni a lapnak, de kollégáik szerint heten élnek egy négyszobás lakásban és kerékpárral járnak dolgozni, hogy pénzt takarítsanak meg.

A szakszervezet megdöbbent, de bizakodó

A Ucatt szakszervezet képviselői megdöbbenésüknek adtak hangot, de azt mondták: biztosak benne, hogy a dolgozóknak napokon belül kifizetik a túlórát és visszaadják a nem jogszerű módon levont pénzt is. Egy helyi jogi iroda partnere azt mondta a Guardiannek: az ágazatban mindennapos a dolgozók kihasználása - például felkérték a környéken dolgozó lengyeleket, hogy lépjenek kapcsolatba velük -, a közel száz emberből egynél találták úgy, hogy a szabályoknak megfelelő időben és mértékben vonták le tőle a járulékokat.

A 2004-es EU-bővítés után Nagy-Britannia korlátozás nélkül engedte be az új tagországok dolgozóit, ami gyorsan feszültségeket szült. A brit bulvármédia előszeretettel cikkezik a "bevándorlók" által okozott terhekről és gondokról, miközben a szakképzetlen hazai dolgozók szerint a külföldiek lefelé nyomják a béreket, és elveszik tőlük a munkát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 16:00
×
×
×
×