Infostart.hu
eur:
379.06
usd:
319.44
bux:
130202.21
2026. február 13. péntek Ella, Linda

A francia elnökség alatt mozgalmas hat hónapnak néz elébe az Európai Unió

Kedden Franciaország veszi át Szlovéniától fél évre az Európai Unió soros elnökségét. Az eddigi megnyilatkozások szerint a francia elnökség négy prioritása - a lisszaboni szerződés ügyének keserves házi feladatán túlmenően - a bevándorlási és menedékjogi csomag, az európai védelmi képességek kérdése, az energiapolitikát és környezetvédelmet érintő klímaváltozási csomag, valamint a mezőgazdasági támogatások ügye lesz.

Elemzők korábban is úgy vélték, hogy a francia elnökség alatt mozgalmas hat hónapnak néz elébe az EU, de az elmúlt hetekben kiderült, hogy ez a vártnál is sokkal inkább így lesz. Az ír lakosság a májusi népszavazáson elvetette a lisszaboni szerződést, amely az unió intézményi és döntéshozatali mechanizmusát lenne hivatott megreformálni - azzal a fő céllal, hogy a ma érvényes, lényegében 15 tagállamra szabott nizzai szerződés helyébe lépő új "szervezeti és működési szabályzat" alkalmassá tegye az időközben 27 tagúra bővült és további, nyugat-balkáni bővítést tervező szervezetet a hatékony működésre.

Az unióban eredetileg "európai alkotmány" létrehozásán dolgoztak, de azt 2005-ben a franciák és a hollandok vetették el népszavazáson. A lisszaboni szerződésben nincsenek olyan jelképértékű kitételek, amelyek az egységes államiság képzetét keltik - európai himnusz, európai lobogó -, de benne vannak mindazok a szervezeti és döntéshozatali szabályok, amelyek az integráció elmélyítésének irányába hatnak.

Sem a franciák, sem a hollandok nem vitték népszavazásra a lisszaboni szerződést, de az íreknek alkotmányos okokból ezt kellett tenniük, és az eredmény hidegzuhanyként érte az uniót.

A francia EU-elnökségnek így nem egyszerűen az lesz a dolga, hogy a "magától" lezajló ratifikációs folyamatot ünnepélyesen megkoronázza, és az év végén elnököljön azon a tanácskozáson, amelyen eldöntik, személy szerint ki töltse be a lisszaboni szerződés által létesített, két és fél évre szóló EU-elnöki posztot. Ehelyett olyan közös egyetértés kidolgozásán kell ügyködnie, amely meg is őrzi a lisszaboni szerződés értékeit, és figyelembe is veszi az írek álláspontját.

Szlovénia az új EU-tagállamok közül elsőként töltött be soros elnöki tisztséget, és elismerésre méltó teljesítményt nyújtott. Tevékenysége bátorítást jelent a 2011 első félévében sorra kerülő Magyarországnak, amely a 2010-ben soros spanyolokkal és belgákkal együtt elnökségi triót alkot majd. De a szorgos, kompromisszumkeresésben jeleskedő szlovének után most egy nagyhatalom ül hat hónapra az elnöki székbe, az ambiciózus Nicolas Sarkozy vezetésével.

A soros elnöki tisztség jogi súlyát nem lenne helyes túlértékelni, de az unió tevékenységének tematizálása, a viták irányának befolyásolási lehetősége mindenképpen olyan eszköz, amely - ha túlzottan az önérdek által vezérelt módon akarnak élni vele - a többieket arra ösztönözheti majd, hogy hangsúlyozzák: Európa nem "a Diadalív árnyékában" kívánja alakítani saját jövőjét.

Az eddigi megnyilatkozások szerint a francia elnökség négy prioritása - a lisszaboni szerződés ügyének keserves házi feladatán túlmenően - a bevándorlási és menedékjogi csomag, az európai védelmi képességek kérdése, az energiapolitikát és környezetvédelmet érintő klímaváltozási csomag, valamint a mezőgazdasági támogatások ügye lesz.

Franciaország szeretne olyan uniós szabályokat elfogadtatni, amelyek jobban ösztönzik a törvényes bevándorlást, ugyanakkor keményebben lépnek fel az illegális bevándorlókkal szemben. Ebben sok eltérő nemzeti megfontolást kell majd összehangolni.

A Sarkozy vezette Franciaország vissza kíván térni a NATO katonai szervezetébe, de eközben arra is törekszik, hogy megerősödjön - az amerikaiak ellensúlyaként - az euroatlanti védelmi mechanizmus európai "pillére", vagyis ha az öreg kontinens védelmi tekintetben növeli saját képességeit. Több tagország - így például Nagy-Britannia - azonban csöppet sem rajong a közös európai haderő gondolatáért.

Az üvegházhatás és az energiaárak megugrása erőteljes ösztönző a klímaváltozási csomag elfogadtatása érdekében, de itt kemény üzleti érdekellentéteket kell áthidalni, és az energiaáraknak az adó eszközeivel való befolyásolása körül máris támadt nézeteltérés az ezt szorgalmazó franciák, illetve a többség között. A mezőgazdasági támogatási politikát illetően pedig az a probléma, hogy általános vélekedés szerint az eddigi rendszer nem finanszírozható tovább, csakhogy ennek a rendszernek éppen Franciaország a legnagyobb kedvezményezettje.

Immár kevesebb szó esik a Sarkozy által korábban szorgalmazott "mediterrán unióról", de a franciák várhatóan továbbra is arra törekednek majd, hogy szorosabb kapcsolatok alakuljanak ki az EU "déli szomszédságával" - értsd Észak-Afrikával -, miközben az unió legnagyobb országa, Németország inkább Kelet-Európa felé tekintene.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sorban álltak az érvek a cukrászdák bevonására az 5+1 akciótervbe

Sorban álltak az érvek a cukrászdák bevonására az 5+1 akciótervbe

Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke az InfoRádióban részletezte: akár bérre, akár gépek megújítására fordíthatják a forrásokat, mindenképpen kulcsfontosságú segítséget kapnak a kormányzattól; vékony a határ, hogy a cukrászda üzemeltetése megtérüljön, de a vásárló távolmaradjon az árakat látva.

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Elromlott a hangulat Amerikában, ismét ütötték a szoftvercégeket, estek a nemesfémek is

Elromlott a hangulat Amerikában, ismét ütötték a szoftvercégeket, estek a nemesfémek is

A japán Nikkei és a dél-koreai Kospi index is új történelmi csúcsra emelkedett ma, a nyitás után pluszba lendültek az európai és az amerikai piacok is. A befektetők elsősorban a vállalati gyorsjelentésekre és a délután megjelenő amerikai makroadatra figyelnek, a heti friss munkanélküli segélykérelmek számáról kapunk mag friss statisztikát. A magyar tőzsdén az OTP és a Magyar Telekom nagyot emelkedett. Estére elromlott a hangulat Amerikában, ismét ütötték a szoftvercégeket, de az aranyat és az ezüstöt is. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×