Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Döntött a szlovák parlament: érinthetetlenek a Benes-dekrétumok

Határozatban szentesítette csütörtökön a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A kormányszóvivő bejelentette: a magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét, míg az MSZP és a Fidesz elfogadhatatlannak nevezte a szlovák parlament döntését.

A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár törvény által védett dekrétumok alapján az akkori Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, s történt mindez a kollektív bűnösség elve alapján, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.

Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törekvéseinek ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét.

Elutasítják

A magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és sajnálatosnak, a két ország közös érdekeivel, az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benes-dekrétumok megerősítéséről - mondta a kormányszóvivő.

A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szavait tolmácsoló kormányszóvivő hangsúlyozta: Magyarország a megbékélés pártján áll a feszültségkeltéssel szemben, ezért nem támogat olyan lépéseket, amelyek ezzel ellentétesek.

Az MSZP számára elfogadhatatlan, megdöbbentő a szlovák parlamenti határozat - tudatta Kozma József, a szocialista párt külügyi- és európai ügyek munkacsoportjának vezetője.

Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője is elfogadhatatlannak nevezte a Benes-dekrétumok megerősítését, amellyel szerinte a szlovák parlament félremagyarázhatatlanul és egyértelműen a kollektív bűnösség elvét erősítette meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×