INFORÁDIÓ 
2020. november 26. csütörtök
Virág

szlávik jános

koronavírus

vakcina

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa a Lakatos Tiborral, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetőjével rendkívüli sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnöki Kabinetirodában Budapesten 2020. március 4-én. Két, Magyarországon tartózkodó, koronavírussal fertőzött, egyelőre tünetmentes iráni diákot kellett a Szent László Kórházba vinni.

Szlávik János: nem vagyunk olyan úri helyzetben, hogy válogassunk a vakcinák között

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Rendkívül frusztráló, hogy 2020-ban nincs a kezünkben egyelőre olyan terápia, amely egészen biztosan hatékony a koronavírus ellen – mondta Szlávik János főorvos az InfoRádió Aréna című műsorában, de hozzátette, vannak azért olyan fogások, amelyekkel segíteni tudnak. A Dél-pesti Centrum Kórház infektológiai osztályának vezetője beszélt az új oltóanyagok hatásmechanizmusáról, a vírusmutáció kockázatáról, és arról is, hogy mit tehet az ember, ha már megfertőződött.

Szlávik János az Arénában
 

Az oltóanyaggyártók versenyében legutóbb a Moderna jelentette be a vakcináját, a hatékonysága állítólag 94 százalék fölötti. Mit mond ez egy szakembernek?

Kicsit talán elhamarkodott ez a kijelentés. Itt arról van szó, hogy beoltanak tegyük föl 500 embert placebóval, hatástalan oltóanyaggal és 500 embert a hatékonynak vélt oltóanyaggal. Ezt követően járványos körülmények között várnak, és kezdik számolgatni, hogy a két csoportból hány fertőzött lett. Amikor eljutnak egy bizonyos számig, úgynevezett előzetes analízist adnak ki, és ez volt most a 90 százalék. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a placebo csoportban lett 90 fertőzés, a védőoltott csoportban körülbelül 9. Igen ám, de nem ennyi embert oltanak be, hanem sokkal-sokkal többet. Tehát ez a szám, hasonlóképpen az amerikai elnökválasztáshoz, még a továbbiakban jelentősen változhat.

Van olyan szám egy most készülő vakcinánál, amely alapján mi majd tudunk belőle választani?

A tudományos eredmények fogják azt megmondani, hogy melyik vakcina hatékony. A dolog nagyon bonyolult, és nem hiszem, hogy fogunk tudni válogatni aszerint, hogy a vakcinának milyen a hatása, hanem nagyon örülnénk annak, ha egy biztonságos, kevés mellékhatással rendelkező, jó hatásfokú vakcina Magyarországra kerülne. Nem vagyunk olyan úri helyzetben, hogy válogassunk.

Mit jelent az, hogy egy vakcina biztonságos?

A biztonságosságot legalábbis rövidtávon talán a legegyszerűbb kimutatni, ezek az úgynevezett fázis-1-2 vizsgálatok, amikor tökéletesen egészséges embernek adják be a vakcinákat, és utána ízekre szedik őket. Naponta van vérvétel, mindenféle szervrendszerüket folyamatosan vizsgálják azért, hogy észleljék azt, hogy a vakcina esetleg okozott-e valamilyen elváltozást. A jó hír megint csak az, hogy a hat legelőrébb lévő vakcinánál ezek az úgynevezett rövid távú mellékhatások hasonlók ahhoz, amit az ember bármely más vakcinánál kaphat: pici fájdalom az injekció helyén, izomzsibbadás, mérsékelt hőemelkedés. Egyelőre semmilyen speciális elváltozást nem észleltek. Az emberiségnek ebben a járványban nincs ideje éveket várni arra, hogy megvizsgálja, az oltóanyagoknak milyen hosszú távú mellékhatásaik vannak. Volt a világtörténelemben olyan, hogy jóval később fedeztek fel bizonyos károsodásokat, bízzunk benne, hogy ilyenek nem lesznek.

Van egy harmadik tesztfázis is, amit meg kell ugrania minden vakcinának?

Ha kiderül, hogy rövidtávon biztonságos a vakcina, akkor elkezdenek tömegeket oltani. Ez akár több tízezer embert is jelenthet fázis-3 vizsgálatokban járványos területen. Ilyenkor a fejlesztő ország akár egy másik országba is elviszi kipróbálni a vakcinát, ahol nagyon sok a beteg, mert ott gyorsan meg lehet határozni azt, hogy mennyire tudja megvédeni az embereket a fertőzéstől. A fázis-3 vizsgálat után szokták az oltóanyagok megkapni az úgynevezett előtörzskönyvezést vagy végleges törzskönyvezést.

Az Európába szánt oltóanyagot európai embereken tesztelik? Mert voltak olyan hírek, hogy más-más földrészen élő emberekre esetleg másképp hat maga a koronavírus-fertőzés és lehetséges, hogy a szérum is.

Ez egy nagyon jó kérdés, hiszen az a vírus, ami ma a világban van, már messze nem ugyanaz, mint ami 2019-ben Kínában elindult. A vírus folyamatosan változik, mutálódik, ez az RNS-vírusoknak a sajátja, de a jó hír az, hogy nem azokon a helyeken, amelyekre például a védőoltás egyelőre hat. Tehát úgy tűnik, hogy a világ bármely részén kifejlesztett vakcina a jelenlegi járványügyi körülmények között hatékony lehet bármely kontinensen. Apró jelek vannak, hogy a vírus komolyabban megváltozott, de szerencsére csak Dániában, az ország északi részén fekvő Jutland tartományban, ahol átjutott az emberi koronavírus a nyércekre, és a baj az, hogy visszajutott a nyércekről az emberre, és ami visszajutott, az már sajnos nem olyan, mint az eredeti vírus. Nagyon komoly aggodalommal töltötte el a kutatókat ez a nyércektől származó vírus. Természetesen azonnal az összes nyércet le kell ölni és el kell zárni a területeket, hogy ez az újfajta mutálódott vírus ne jusson ki. Nem tudni még egyébként, hogy ez a mutáns vírus hogy reagálna egy most kifejlesztendő vakcinára, de jobb az óvatosság.

A jelenleg működő koronavírusnak van egy vagy talán több olyan stabil része, ami eddig nem változott meg jelentősen, és ezért a menet közben fejlesztett vakcinák erre hatásosak lehetnek?

Az újfajta koronavírusnál még nem tudjuk, hogy mi fog történni. Elképzelhető, hogy minden évben fog annyit változni, hogy sajnos újabb és újabb oltóanyagokat kell gyártani, hasonlóképpen az influenzához, de az is elképzelhető, hogy hosszú éveken keresztül elegendő lesz az az oltóanyag, amit most kifejlesztenek. Legalább hatféle támadásponton hatnak ezek az oltóanyagok, ami jelentősen megkönnyíti a dolgunkat, és bízom benne, hogy két-három oltás megfelelő hatékonyságú lesz.

A hatféle támadáspont hatféle eszköz, amivel egy adott vakcina megpróbálja megfogni a vírusnak az érzékeny pontját?

A legegyszerűbb módszer az influenzaoltáshoz hasonlóan, amikor fogjuk a vírust és valamilyen módszerrel inaktiváljuk, megakadályozzuk, hogy szaporodni tudjon. Ezt beadva az emberbe a szervezet idegenként, betolakodóként ismeri fel, és elkezd ellene ellenanyagokat gyártani. Ez egy rendkívül egyszerű technológia, nagyon sok országban próbálkoznak ezzel, viszont itt azt kell meggondolni, hogy az egész vírust megkapja az emberi szervezet, elképzelhető, hogy egy kicsit több azonnali reakció lesz. Ezt követően jönnek a speciális módszerek. Az amerikai Moderna cég oltóanyaga egy egészen aprócska hírvivő RNS-t tartalmaz egy úgynevezett lipidburokban, és ezt beadva ez a hírvivő hírt ad az emberi sejteknek, hogy tessék koronavírus elleni ellenanyagokat gyártani, és két oltást beadva nagyon jó eredményeket lehet elérni. De próbálkoznak már különböző fehérjemolekulákkal, amelyeknek az az előnyük, hogy nagyon kevés mellékhatásuk van, rendkívül stabil és aránylag hosszú távú védettséget adnak. De adhatnak egy másik vírust a szervezetünkbe, ez azt jelenti, hogy kiválasztanak egy teljesen jóindulatú állati vagy humán emberi vírust, például adenovírust, ezt vagy szaporodóképesen hagyják, vagy szaporodásra képtelenné teszik, és ennek a segítségével termeltetnek ellenanyagokat. Tehát nagyon sokféle módszer van.

Az nem működhet, hogy az összes létező módon működő vakcinát beadni valakinek, ha úgysincs mellékhatása, és a sok közül valamelyik majd biztos hat?

Ez azért nem valószínű, mert a sokféle módszernek az eredője ugyanaz. A legtöbb oltóanyag antitestes választ vált ki. Persze másfajta válasz is van. Nemcsak ilyen antitesteket termel az emberi szervezet, hanem az ember memória-immunsejtjei emlékeznek a betolakodókra, és egy ilyen oltással úgynevezett celluláris, tehát sejtes immunitást is kiváltunk, de sokkal nehezebb meghatározni azt, hogy ez a fajta immunitás mennyire és mennyi ideig véd meg minket. A jó hír az, hogy például a Modernának ezzel az RNS-vivő vakcinájával erősebb immunválaszt tudtak kiváltani, mint egy átlagos megbetegedés, és ez nagyon ritka. Általában a védőoltások nem erősebbek, mint egy betegség. Ha az ember átesik egy bizonyos betegségen, akkor örökre védett ellene. Viszont a védőoltásokat időnként ismételni kell. Azt is tudjuk ma már, hogy a betegség rendkívül változatosan védi meg az embert. Ha valaki enyhe tünetekkel esik át, akkor nem biztos, hogy lesz elég ellenanyaga, akár még egyszer meg is fertőződhet.

Van-e most biztosíték arra, hogy az ébresztőként bevitt ártalmatlan vakcina nem fog az emberből rossz választ kiváltani, mint például a túlzott immunválasz vagy a túl gyenge immunválasz?

Azért mégiscsak egy genetikai anyagot juttatunk be az emberi szervezetbe, és nem tudjuk, hogy egy bizonyos idő után erre mi hogy fogunk reagálni. Tehát a kétkedők jogosan teszik fel a kérdést, de azt is kell tudni, hogy ilyenfajta módszerrel ma már rendkívül előrehaladott kutatások vannak a daganatos betegségek gyógyításában, és úgy tűnik, hogy nem kell félnünk az emberi szervezetbe való ily mértékű beavatkozás miatt.

Van-e arra már most valamilyen elképzelés, hogy ha több vakcina lesz, akkor végül is a magyar népesség melyiket fogja kapni?

Egyelőre úgy látom, hogy az országok arra törekednek, hogy bármilyen vakcinájuk legyen. A legjobb vakcina az, amit az adott ország tud gyártani. Magyarország köztudottan nagyhatalom a gyógyszergyártásban, a gyógyszerkutatásban, az oltóanyag-fejlesztésben, ha Magyarországon lehetne gyógyszert vagy vakcinát a koronavírus ellen gyártani, az rendkívül előremutató lenne. Szinte biztos, hogy újra kell majd oltani, ezért is nagyon jó lenne, ha magyarországi gyártás is lenne.

Mi egy népesség oltásának racionális sorrendje?

1977-ben, amikor a világon az utolsó élő embert is beoltották a feketehimlő ellen, akkor az emberiségnek rendkívül könnyű dolga volt, mert az volt a feladat, hogy mindenkit a földgolyón oltsanak be a vakcinával. A koronavírus tekintetében a dolog nem így működik. A koronavírus-oltásoknak elsősorban a beteg, idős embereket kell megvédenie, azokat, akik súlyosan megbetegednek a vírustól, kórházba kerülnek, lélegeztetőgépre kerülnek és sajnos néha meghalnak. Nyilvánvalóan be kell oltani azokat az embereket, akik egy ország működéséért felelősek. Szépen lassan be lehet oltani a lakosságnak egy bizonyos százalékát. Ha egy oltóanyag hatékonysága 90 százalék vagy afölötti, akkor elég csak a lakosság 50-60 százalékát beoltani, és ezáltal elérhető az a bizonyos nyájimmunitás, amely miatt nagyobb járvány már nem fog kialakulni. Ha az oltás hatékonysága csak 70 százalék, akkor majdnem az egész lakosságot, 80-90 százalékot be kell oltani.

Úgy fogalmazott, hogy nagyobb járvány akkor nem alakul ki. Kisebb kialakulhat még ilyen esetben is?

Sokan úgy gondolják, hogy velünk marad, mint az influenza, hiába van ellene védőoltás. Ez a vírus rendkívül változékony és megpróbál majd minden alól kibújni, és időnként fel-felüti a fejét. De az nem baj, ha egy kisebb járvány tör ki, a baj akkor van, ha az idős embereket találja meg. A cél az, hogy a koronavírusban az emberek ne betegedjenek meg súlyosan és ne haljanak meg. Eltüntetni lehet, hogy nem fog sikerülni a földgolyóról.

Hogy kell elképzelni azt, hogy a koronavírus szembetalálja magát egy beoltott emberrel?

Amikor valaki újrafertőződik, ott az illető talán egy másik kontinensen vagy talán ugyanabban az országban, de egy másikfajta koronavírussal találkozik. A szervezet nyilván felismeri, hogy itt egy újfajta koronavírus, és elkezd ellene védekezni, de megtapadhat a szervezetében, ezt hívják újrafertőződésnek. A jó hír az, hogy az esetek nagy része enyhe, de sajnos megfigyeltek olyan újrafertőződést is, hogy az illető súlyosan beteg lett. Ez aggasztó. Lehet, hogy az oltott embereknél is megtapadhat a koronavírus, de ha azt elérjük, hogy egy egyszerű nátha képében túléli, akkor már nagyon nagy eredményt értünk el.

Mint a szezonális influenzánál, minden szezonra újra és újra új vakcinavariánsokat fognak legyártani koronavírus ellen is?

Az eddigi vakcináknál így volt, de vannak már olyan hírek, hogy a sok oltóanyag-kutatásban van olyan, amit a vírus nem tud kikerülni. A vírusnak egy olyan része ellen irányul, amit ezek a genetikai mutációk nem érintenek. Elképzelhető, hogy a közeljövőben lesz olyan vakcina, amely védettséget fog adni mindenkinek, bárhogyan is alakul a vírus a következő években.

Meddig fog védettséget adni?

Ismerve ennek a vírusnak a szerkezetét és általában a koronavírusokat, nagyon nagy valószínűsége van annak, hogy újra kell oltani. Azt, hogy évente vagy félévente vagy kétévente, ma még nem lehet megmondani.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018