A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint idén 0,6 százalék lehet a hazai GDP-növekedés, az éves átlagos inflációt pedig 4,6 százalék környékére jósolják – mondta el Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója az InfoRádióban. A most közzétett inflációs jelentéssel kapcsolatban azt is hozzátette, összességében 0,1 százalékponttal csökkentették inflációs előrejelzésüket az idei évre.

Az év hátralévő részében a 4-4,5 százalékos sávba jósolják a fogyasztói árak növekedési rátáját, az előrejelzés módosítása annak is köszönhető, hogy az árrésstopok hatályát időben kiterjesztették. Az MNB elemzői jelenleg azzal számolnak, hogy november végéig lesznek velünk az élelmiszerekre, illetve a piperetermékekre vonatkozó árrésstopok. Az áremelkedés üteme 2026 elején fog visszatérni a „toleranciasávba”, és 2027 elején fogjuk elérni ismét fenntarthatóan a 3 százalékos inflációs célt, mint az alábbi grafikon is mutatja.

Az MNB friss inflációs jelentése azt is hozzáteszi, hogy az árkorlátozó intézkedések 2025 augusztusában is érdemi inflációmérséklő hatást eredményeztek. Ugyanakkor az előbb említett kettő termékkörön kívül továbbra is fennáll az inflációs nyomás, jelentős vállalati átárazások figyelhetőek meg.

A jegybank jelentése szerint az elmúlt időszakban globális szinten és az eurózónában is megakadtak a korábban beindult dezinflációs folyamatok, aminek részben az az oka, hogy a világpiacon lassan már 18 hónapja egy markáns élelmiszerár-emelkedési hullám zajlik. Az év eleje óta összességében erősödő forint kedvező hatásai viszont egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban.

A hazai GDP volumene 2025-ben 0,6 százalékkal bővülhet. Ez 0,2 százalékpontos csökkenés az előző prognózishoz képest.

A mezőgazdaság aszállyal összefüggő terméskiesése ebben a legfontosabb tényező, fűzte hozzá Balatoni András. 2027-ben már akár 3,2 százalékos GDP-növekedés is lehet, írja a jelentés. Mindez az alábbi grafikonon is látható.

A növekedés fő támasza továbbra is a fogyasztás. A beruházások 2026-tól, illetve 2027-től járulhatnak hozzá a hazai gazdaság növekedéséhez. Az igazgató elmondta, idén „nem nagyon fognak hozzájárulni [...] a nagy gyárak a gazdasági növekedéshez”, 2026-ban azonban 0,7 százalékpontos növekedésgyorsulást is okozhat termelésük beindulása. 2027-ben hasonló mértékben, 0,6 százalékponttal gyorsíthatják a növekedést ezek a gyárak.

Kiemelte: ez összességében enyhén alacsonyabb, mint a korábbi prognózisok, és az adat „a legfrissebb vállalati jelentésekkel összhangban” van.

A hazánk számára legfontosabb külkereskedelmi partner, Németország gazdasági növekedése továbbra is visszafogott – olvasható egyebek mellett a Monetáris Tanácsnak az inflációs jelentéshez kapcsolódó megállapításaiban.