Elsősorban a külső tényezőkben keresik elemzők annak az okát, hogy miért lesz 2025-ben is alacsonyabb a vártnál a gazdasági növekedés.

Mint az InfoRádióban Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője elmondta, az európai gazdaság várt felívelése "nem olyan módon következett be, ahogy azt előre láttuk", alapvetően

a nagy beruházások azok, amelyeket az ipari exportkapacitásokon keresztül számítottak és jelentős növekedési hatást vártak tőlük, de ezekből nagyon minimális valósulhat meg az idei évben.

Ez összefüggésben van azzal a bizonytalan globális környezettel, amit a vámháború indított tavasszal, és ez majdnem egy fél évre a tőke visszavonulását és a befektetési aktivitás mérséklődését vonta maga után.

Mindezek után 0,5 százalékos növekedést várnak az idei évre, és azt, hogy ha a várt ütemben zajlanak az év végéig a jelenlegi növekedési folyamatok, akkor 2026-ban a mostani 0,5-ös szám 2-2,5 százalékos lehet.

A külső tényezők mellett belsők is kedvezőtlen irányba mozdították a hazai GDP-t, az aszály például nem segítette az agráriumot, miközben az infláció terén is maradtak a felfelé mutató kockázatok, valahogy nem csökken a hazai gazdaságban az "árnyomás". Az elemző ugyanakkor lefelé mutató kockázatot is lát inflációs téren, itt a forintstabilitás és a munkaerőpiac lazulása tényező, továbbá még az importtermékeken és az ipari termelői árakon keresztül is van ilyen kockázat.

Egy szó, mint száz, "a hazai várakozások nagyon magasan maradtak", és az elmúlt másfél évben nem tudtak csökkenni, ez hajthatja a hazai inflációt, erre számít szerinte a lakosság is; idén 4,7 százalékos lehet szerinte az éves átlagos infláció - kiterjedt árréstop intézkedések mellett -, ha az árrésstopokat kivezetik, a szám jövőre is 4 százalék fölött lesz a makroelemző várakozásai szerint.