Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

A magyar határhoz ért a súlyos járvány

Ismét pusztít az afrikai sertéspestis (ASP) Horvátországban: mintegy 10 ezer sertést kell elaltatni a Bellye (Belje) mezőgazdasági vállalat katalinpusztai (Sokolovac) telepén, Baranyában.

Az ország eddigi legnagyobb járványgócával állnak szemben – jelentette be David Vlajcic horvát mezőgazdasági miniszter a sertéspestisről.

A betegség terjedéséért kizárólag az emberi tényező, a felelőtlenség és az illegális tevékenységek okolhatók, a fő terjesztő tehát maga az ember - fogalmazott a miniszter.

Vlajcic emlékeztetett: 2023 óta Horvátországban 41 ezer sertést kellett elpusztítani az ASP miatt, a mostani esetekkel együtt pedig már több mint 51 ezer állatot fognak elaltatni. Ez a teljes horvát sertésállomány mintegy 5 százaléka - húzta alá.

A vírust a magyar határhoz közeli Eszék külvárosában, Nemetinben is kimutatták, ahol egy 1600 sertést tartó telepet érint a járvány.

A horvát miniszter figyelmeztetett: a sertések 67 százalékát az állattartó telepek 1,5 százalékán nevelik, ezért fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi 5 százalékos kiesés akár 75 százalékra is nőhet, ha a betegség nagyobb gazdaságokra is átterjed.

„Ha nem leszünk elég határozottak, hamarosan az EU-n belül is elszigetelődhetünk, ami beláthatatlan károkat okozna a horvát sertéstenyésztésnek” – mondta.

A nemzeti válságstáb szombati ülésén Ivan Anusic védelmi miniszter is részt vett, és elmondta, hogy a horvát hadsereg egy alakulatát a fertőzött vagy gyanús telepek fertőtlenítésére vezénylik ki, a műszaki alakulatok pedig a sertések elaltatásában és elszállításában is segítenek.

Az afrikai sertéspestis olyan vírusos betegség, amely ellen nincs vakcina, és nagy veszteségeket okoz a sertésállományban és a gazdaságnak. Más állatfajokra nem jelent veszélyt.
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×