Infostart.hu
eur:
378.44
usd:
321.21
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, miért szigorítja a kormány az idénymunka szabályait

Július elsejétől változnak az idénymunka szabályai: ettől az időponttól évente csak 120 napot lehet alkalmi vagy idénymunkában dolgozni. A változtatás célja, hogy ne csak a minimális közterheket fizessék be a munkaadók a társadalombiztosítási kasszába, és a munkavállalók se csak a minimális ellátására legyenek jogosultak. Kádár Zsombor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóreferense magyarázta el a részleteket az InfoRádióban.

A július elsejei változás lényege, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyok – alkalmi munka, idénymunka – szabályai szerint senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál. Eddig az volt a jogszabályi rendelkezés, hogy két fél között nem lehetett 120 napnál több ebben a jogviszonyban, most viszont a munkavállaló nem vállalhat több napot ennél. Ez azt jelenti, hogy összesítik az idénymunkában töltött időszakot – egy munkavállaló esetében az összes munkáltatójánál –, eddig ugyanis 120 nap után mehetett a munkavállaló egy másik munkáltatóhoz, és újra kezdődhetet a 120 nap számítása. Ennek a lehetősége zárul most be.

Az viszont könnyebbség erre az évre, hogy július elsejétől nem időarányosan veszi figyelembe a NAV a 120 napot, hanem a 120 nap még mindenkinek a rendelkezésére áll a második félévben – tette világossá az InfoRádió megkeresésére Kádár Zsombor, a NAV sajtóreferense.

Idénymunkában egyébként átlagosan 300 ezren dolgoznak Magyarországon, nyáron többen. Elsősorban kétféle idénymunka van: mezőgazdasági és turisztikai.

Ebben a jogviszonyban nem olyan magas a közteher, ami viszont továbbra is pozitívum marad; munkáltatói oldalon van egy fix összeg.

„Mezőgazdasági idénymunkánál 2200 forint az adótartalom egy napra, amit ha befizet a munkáltató, akkor nincsen semmilyen egyéb közteher, szociális hozzájárulási adót vagy rehabilitációs hozzájárulási adót sem kell fizetni. Viszont ennek az a másik oldala, hogy a munkavállaló sem kap társadalombiztosítási ellátást, csak bizonyos ellátásokra lesz jogosult. Kki lehetett kerülni azt, hogy a magasabb közterheket kifizesse a munkáltató, ezen kellett változtatnia a jogalkotónak” – magyarázta Kádár Zsombor, vagyis

gazdaságfehérítési intézkedésről van szó,

ennek megfelelő eredményeket is várnak tőle, illetve hogy a foglalkoztatott legyen foglalkoztatott, az idénymunkás pedig idénymunkás; egy adott alkalmi munkára egyszerűbb legyen valakit alkalmazni és könnyebb, de ha ténylegesen tartósa,n egész évben, folyamatosan akarnak valakit alkalmazni, akkor azt a rendes foglalkoztatotti jogviszony keretei között tegyék meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×