Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, miért szigorítja a kormány az idénymunka szabályait

Július elsejétől változnak az idénymunka szabályai: ettől az időponttól évente csak 120 napot lehet alkalmi vagy idénymunkában dolgozni. A változtatás célja, hogy ne csak a minimális közterheket fizessék be a munkaadók a társadalombiztosítási kasszába, és a munkavállalók se csak a minimális ellátására legyenek jogosultak. Kádár Zsombor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóreferense magyarázta el a részleteket az InfoRádióban.

A július elsejei változás lényege, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyok – alkalmi munka, idénymunka – szabályai szerint senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál. Eddig az volt a jogszabályi rendelkezés, hogy két fél között nem lehetett 120 napnál több ebben a jogviszonyban, most viszont a munkavállaló nem vállalhat több napot ennél. Ez azt jelenti, hogy összesítik az idénymunkában töltött időszakot – egy munkavállaló esetében az összes munkáltatójánál –, eddig ugyanis 120 nap után mehetett a munkavállaló egy másik munkáltatóhoz, és újra kezdődhetet a 120 nap számítása. Ennek a lehetősége zárul most be.

Az viszont könnyebbség erre az évre, hogy július elsejétől nem időarányosan veszi figyelembe a NAV a 120 napot, hanem a 120 nap még mindenkinek a rendelkezésére áll a második félévben – tette világossá az InfoRádió megkeresésére Kádár Zsombor, a NAV sajtóreferense.

Idénymunkában egyébként átlagosan 300 ezren dolgoznak Magyarországon, nyáron többen. Elsősorban kétféle idénymunka van: mezőgazdasági és turisztikai.

Ebben a jogviszonyban nem olyan magas a közteher, ami viszont továbbra is pozitívum marad; munkáltatói oldalon van egy fix összeg.

„Mezőgazdasági idénymunkánál 2200 forint az adótartalom egy napra, amit ha befizet a munkáltató, akkor nincsen semmilyen egyéb közteher, szociális hozzájárulási adót vagy rehabilitációs hozzájárulási adót sem kell fizetni. Viszont ennek az a másik oldala, hogy a munkavállaló sem kap társadalombiztosítási ellátást, csak bizonyos ellátásokra lesz jogosult. Kki lehetett kerülni azt, hogy a magasabb közterheket kifizesse a munkáltató, ezen kellett változtatnia a jogalkotónak” – magyarázta Kádár Zsombor, vagyis

gazdaságfehérítési intézkedésről van szó,

ennek megfelelő eredményeket is várnak tőle, illetve hogy a foglalkoztatott legyen foglalkoztatott, az idénymunkás pedig idénymunkás; egy adott alkalmi munkára egyszerűbb legyen valakit alkalmazni és könnyebb, de ha ténylegesen tartósa,n egész évben, folyamatosan akarnak valakit alkalmazni, akkor azt a rendes foglalkoztatotti jogviszony keretei között tegyék meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×