Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.21
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, miért szigorítja a kormány az idénymunka szabályait

Július elsejétől változnak az idénymunka szabályai: ettől az időponttól évente csak 120 napot lehet alkalmi vagy idénymunkában dolgozni. A változtatás célja, hogy ne csak a minimális közterheket fizessék be a munkaadók a társadalombiztosítási kasszába, és a munkavállalók se csak a minimális ellátására legyenek jogosultak. Kádár Zsombor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóreferense magyarázta el a részleteket az InfoRádióban.

A július elsejei változás lényege, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyok – alkalmi munka, idénymunka – szabályai szerint senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál. Eddig az volt a jogszabályi rendelkezés, hogy két fél között nem lehetett 120 napnál több ebben a jogviszonyban, most viszont a munkavállaló nem vállalhat több napot ennél. Ez azt jelenti, hogy összesítik az idénymunkában töltött időszakot – egy munkavállaló esetében az összes munkáltatójánál –, eddig ugyanis 120 nap után mehetett a munkavállaló egy másik munkáltatóhoz, és újra kezdődhetet a 120 nap számítása. Ennek a lehetősége zárul most be.

Az viszont könnyebbség erre az évre, hogy július elsejétől nem időarányosan veszi figyelembe a NAV a 120 napot, hanem a 120 nap még mindenkinek a rendelkezésére áll a második félévben – tette világossá az InfoRádió megkeresésére Kádár Zsombor, a NAV sajtóreferense.

Idénymunkában egyébként átlagosan 300 ezren dolgoznak Magyarországon, nyáron többen. Elsősorban kétféle idénymunka van: mezőgazdasági és turisztikai.

Ebben a jogviszonyban nem olyan magas a közteher, ami viszont továbbra is pozitívum marad; munkáltatói oldalon van egy fix összeg.

„Mezőgazdasági idénymunkánál 2200 forint az adótartalom egy napra, amit ha befizet a munkáltató, akkor nincsen semmilyen egyéb közteher, szociális hozzájárulási adót vagy rehabilitációs hozzájárulási adót sem kell fizetni. Viszont ennek az a másik oldala, hogy a munkavállaló sem kap társadalombiztosítási ellátást, csak bizonyos ellátásokra lesz jogosult. Kki lehetett kerülni azt, hogy a magasabb közterheket kifizesse a munkáltató, ezen kellett változtatnia a jogalkotónak” – magyarázta Kádár Zsombor, vagyis

gazdaságfehérítési intézkedésről van szó,

ennek megfelelő eredményeket is várnak tőle, illetve hogy a foglalkoztatott legyen foglalkoztatott, az idénymunkás pedig idénymunkás; egy adott alkalmi munkára egyszerűbb legyen valakit alkalmazni és könnyebb, de ha ténylegesen tartósa,n egész évben, folyamatosan akarnak valakit alkalmazni, akkor azt a rendes foglalkoztatotti jogviszony keretei között tegyék meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×