Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Forrás: Pixabay

Egyre jelentősebb összegeket küldenek haza a külföldön dolgozó magyarok

A hazautalások stabilabb külső finanszírozási forrást jelenthetnek egy ország gazdasága számára, és befolyásolhatják akár a gazdasági növekedést is, ugyanakkor nagyságuk a gazdaság fejlettségével párhuzamosan csökken – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

A 2012 és 2022 közötti tízéves időszakban kétszázmillióról 522 millió euróra, vagyis csaknem a két és félszeresére nőtt a külföldön dolgozó magyarok hazautalásainak az összege. A legtöbb pénz az Európai Unió tagállamaiból, főként Németországból érkezett a hazai bankszámlákra.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az InfoRádióban elmondta: az Eurostat által közölt statisztikai adat nem meglepő, hiszen már Magyarország unióhoz való csatlakozása (2004) előtt is sok magyar vállalt munkát külföldön, azóta pedig folyamatosan nőtt a számuk. Azzal ugyanis, hogy hazánk húsz évvel ezelőtt EU-tagállam lett, „kapott egy nagy lökést” a külföldi munkavállalási hajlandóság. A hazautalásoknak köszönhetően pedig

külső források

érkeznek a magyar gazdaságba, melyek az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint „egy főre jutóan is szemmel láthatók”. Ezek a külső források segítik a hazai fogyasztást és a gazdasági növekedést, vagyis jelentős mértékben hozzájárulnak Magyarország gazdasági teljesítményéhez.

A szakértő hozzátette: nem magyar jelenségről van szó, a nagyvilágban is egyre gyakoribbak a hazautalások. India például tavaly „csúcsot döntött” ezen a területen, a Föld legnépesebb országa fogadta a legtöbb hazautalást, de „ebből a tendenciából Magyarország is részesül”.

Pásztor Szabolcs szerint hazánk esetében nem látványos mutatóról van szó, ugyanakkor

vannak olyan országok is, amelyeknek akár 30-40 százalékkal is megemelhetik a GDP-jét a hazautalások,

Magyarországot érintően viszont csak körülbelül 3-4 százalékos gyarapodást eredményeznek.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazautalások ugyan befolyásolhatják bizonyos mértékben az adott ország gazdasági teljesítményét, de „nem lehet túldimenzionálni a szerepüket”, egyfajta kiegészítést jelenthetnek.

A tendenciákat nézve szerinte nem valószínű, hogy a közeljövőben visszaesnének vagy stagnálnának a mutatók a hazai bankszámlákra érkező külföldi utalások tekintetében, Nyugat-Európában ugyanis egyes országokban nagy a munkaerőhiány, és a helyi vállalatok csak úgy tudják megtartani a dolgozóikat, ha megemelik a bérüket és jobb munkakörülményeket biztosítanak számukra.

„A bérek növekedése mögött várhatóan megjelenik majd az is, hogy egyre nagyobb összegeket utalnak haza az érintett munkavállalók”

– jelezte Pásztor Szabolcs.

Arra számít, hogy egyre több magyar vállal munkát külföldön – még akkor is, ha esetleg közben lesznek hazaköltözők is. A következő időszakban valószínűleg nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is tovább növekedhet a hazautalt összeg, vélekedett.

Változás a célországok élmezőnyében

A G7 összegzése szerint 2022-ben

Németország (201 millió euró) után Ausztriából (97 millió) és az Egyesült Királyságból (70 millió) érkeztek a legnagyobb értékű utalások

a hazai bankszámlákra. Sokáig az Egyesült Királyság számított az első számú célországnak, a brexit után azonban változott a sorrend, és elsősorban a földrajzi közelség, az azonos kulturális háttér miatt tudott előzni Németország és Ausztria.

Természetesen Magyarország sem egy zárt gazdaság, Pásztor elmondása szerint sok vendégmunkás dolgozik idehaza, így hazánkból is utalnak jövedelmeket más országokba. Pásztor Szabolcs előrejelzése szerint

a következő években a Magyarországról kiáramló összegek is emelkedhetnek.

„Ez nem egy rossz tendencia, hiszen önmagában véve a vendégmunkások fogadása, illetve az innen általuk hazautalt jövedelem is nyugati típusú gazdasági karaktert mutat Magyarországról” – magyarázta.

Sérülékenység és gazdasági függőség – veszélyforrások is adódhatnak

A statisztikai adatok csak „töredékes képet” mutatnak arról, hogy mekkora összegek áramlanak ki Magyarországról hazautalás címén. Egyébként az Eurostat tartja nyilván, hogy GDP-arányosan milyen tranzakciókat, mekkora hazautalásokat indítanak el a munkavállalók, ebben a tekintetben például Románia előttünk jár. Az elemző kifejtette: azoknál a nemzeteknél, melyeknél sokan állnak vendégmunkásnak és nagymértékben jellemző az idénymunka, tetemesebb részét teszik ki a GDP-nek a hazautalások.

„Ez egyébként nem feltétlenül mondható kedvező mutatónak, ugyanis abban az esetben, ha például két számjegyű tartományba emelkedik a GDP-n belül a hazautalás, akkor az sérülékenységet is jelenthet az adott ország gazdaságában, amely így függővé válhat a külföldi munkaerőpiacoktól és a külföldi gazdasági szereplőktől” – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×