Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Portrait of young woman in downtown city at night
Nyitókép: PIKSEL/Getty Images

Új világ köszöntött be a hazai bankautomatáknál

Néhány évvel ezelőtt még egészen ritkaságnak számítottak a készpénzbefizetésre is alkalmas ATM-ek Magyarországon, ezzel szemben mostanra már évi több millió ilyen tranzakciót hajtanak végre a magyarok.

A Magyar Nemzeti Bank vonatkozó adatai szerint 2010 első félévében még csak 84 624 ilyen tranzakciót hajtottak végre az országban, míg készpénzfelvételre 55 905 324 alkalommal került sor ugyanezen időszakban. Vagyis a ki- és befizetéses bankautomatás tranzakcióknak mindössze a 0,15 százalékát tették ki az előbbi, míg 99,85 százalékát az utóbbi tranzakciók.

2018. második negyedévében fordult először elő, hogy az ATM-eknél eszközölt készpénzbefizetések száma megközelítette az 1 milliót, majd a rákövetkező negyedévben már meg is haladta azt. A befizetések száma 2021. második negyedévében haladta meg első ízben a 2 milliót, 2022. negyedik negyedévében pedig már a 3 milliós határt is sikerült átlépni. Ehhez képest a 2023. negyedik negyedévében végrehajtott 3 558 546 befizetés további 18,56 százalékos növekedést jelentett – írja a Pénzcentrum.

Miközben a befizetések száma emelkedett, a kifizetéseké tovább csökkent – 2023. harmadik–negyedik negyedévében összesen 44 136 864 ilyen tranzakcióra került sor, míg ugyanezen időszakban 7 048 165 befizetésre. A növekedés tehát igen látványos.

A gazdasági lap, arra is felhívja a figyelmet, hogy a fentiekkel párhuzamosan komoly változás ment végbe a befizetett összegek mennyisége szempontjából is: míg 2010. első félévében még több mint 2 107 milliárd forint készpénzt vettünk fel, miközben a befizetett összeg ekkor még csak 5,3 milliárd forint volt, addig 2023. harmadik–negyedik negyedévében 4 413 milliárd forintot vettek fel, és 1 537 milliárd forintot fizettek be az ügyefelek.

A befizetések részaránya tehát mind tranzakciószám, mind a befizetett összeg tekintetében 90-100-szorosára nőtt a 2010-es szinthez képest.

Alighanem az erre adott reakcióként értékelhető az a lépés is, mely szerint a jegybank február végén módosította a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 1/2023. (I. 17.) MNB-rendeletet (bankjegyrendelet).

A többek között a készpénzes automaták rendelkezésre állását is szabályozó rendelet módosításával magának a rendelkezésre állásnak a definíciója változott meg – míg korábban ez alatt azt az időszakot értették, amikor az ATM képes legalább részlegesen teljesíteni az ügyfelek készpénzfelvételi igényeit, addig február vége óta már a készpénzbefizetési igények teljesítése is elvárt az automaták rendelkezésre állása alatt. Mindezt úgy is értelmezhetjük, hogy

míg korábban a készpénzes befizetés egyfajta extra szolgáltatásként volt értelmezhető, addig az mostanra bekerült az alapvető szolgáltatások közé.

Az MNB ugyanis azt is előírja a hitelintézetek és egyéb gazdasági szereplők számára, hogy az általuk üzemeltetett készpénzesautomata-hálózat tekintetében éves átlagban legalább 98 százalékos rendelkezésre állást kötelesek biztosítani – olvasható a cikkben, amiből az is kiderül, hogy mit szólnak mindehhez a hazai pénzintézetek (Erste Bank, MHB Bank, Raiffeisen Bank), és hogy ezek mekkora bankautomata-hálózattal rendelkeznek.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×