Infostart.hu
eur:
361.57
usd:
309.2
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
robot, technology, future, futuristic, business, laser, laserbeam, nuclear, high tech, cyber, cyber technology, data, artificial intelligence, 3D, metal, blue background, studio, science, sci fi, hand, gesture, robotic, tech, illustration, innovation, shiny, chrome, silver, wires, concept, creative
Nyitókép: Paper Boat Creative/Getty Images

"A magyar állam Krausz Ferenc kutatásaira 20 milliárd forintot fordít" - közölte Csák János

A magyar felsőoktatási intézmények presztízsét is emeli, hogy az elmúlt napokban Nobel-díjjal elismert tudósaink itthoni egyetemeken végeztek - mondta Csák János szerdán a TV2 Mokka című műsorában. Elmondta azt is: a magyar állam Krausz Ferenc kutatásaira 20 milliárd forintot fordít.

A hétfőn orvosi-élettani Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) diplomázott, jelenleg az SZTE kutatóprofesszora is, a kedden fizikai Nobel-díjban részesült Krausz Ferenc az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett - mondta.

"Dolgozunk azon, hogy minél több olyan tudóst bevonjunk magyarországi kutatásokba, akik emelik egyetemeink és kutatóintézeteink presztízsét" - fogalmazott a kulturális és innovációs miniszter.

Kifejtette, a magyar állam Krausz Ferenc kutatásaira 20 milliárd forintot fordít egy hatéves szerződés keretében.

Csák János felidézte, hogy Krausz Ferenc és tudóstársai a 2000-es évek elején végezték el a most fizikai Nobel-díjjal elismert kísérleteket, azóta az eredményeknek számos alkalmazása lett. Hozzátette: a tudományos közösségben egyre nagyobb hatást gyakorolnak mindazon eszközök, amelyeket később mások használnak.

"Amikor a legrangosabb tudományos elismerés odaítéléséről döntenek, az illetékesek azt is figyelembe veszik, milyen végső hatása van egy felfedezésnek. Ahogy Karikó Katalin felfedezése a Covid elleni vakcina mellett a rák gyógyításában jelent óriási előrelépést, Krausz Ferencéknek a lézerfizikában az atommagon belüli elektron- és más részecskemozgásokat vizsgáló és követő technológiája az anyagtudománytól az élettudományokig nagyon sok helyen használható" - fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: mindkét, magyar közreműködéssel született felfedezés az emberiség haladását segíti elő, ahogy azt legfontosabb felételként Alfred Nobel, a díj alapítója annak idején megfogalmazta.

"A magyar kormány 2019-ben létrehozott egy hatéves szerződést a Krausz Ferenc által igazgatott német Max Planck Kvantumoptikai Intézettel, valamint a müncheni Lajos-Miksa Egyetemmel (Ludwig-Maximilians-Universität), ahol a professzor úr a Kísérleti Fizika Tanszék vezetője. Olyan diagnosztikai eszközt akarunk közösen létrehozni, amellyel a sejtjeinkben, vérünkben lévő elektronok és különböző részecskék vizsgálatából előrejelezhetők betegségek, köztük a rák. Krausz Ferenc ennek a gépnek a fejlesztésén is dolgozik Magyarországon, amelyet itthon fogunk gyártani, ezért szán a magyar állam 20 milliárd forintot a kutatásaira" - fejtette ki Csák János.

A miniszter hangsúlyozta: egy ilyen eszköz kifejlesztésével, a betegségek előrejelzésével, ezáltal az életmódváltással óriási megtakarítást lehet elérni a hazai egészségügyben.

Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×