A díjat "olyan innovatív színdarabokért és prózáért kapta, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak" - hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára.

Jon Olav Fosse gazdag, nynorsk nyelven írott életműve sokféle műfajt ölel fel a színdaraboktól és regényektől, a versesköteteken, esszéken át a gyerekkönyvekig - fogalmazott Anders Olsson, az irodalmi Nobel-bizottság elnöke az író nobelprize.org honlapon olvasható életrajzában.

A kortárs norvég és a világirodalom egyik legjelentősebb alakját sokan a mai Ibsenként emlegetik. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le, magyarul is több kötete olvasható, többek között a Trilógia (Álmatlanság, Olav álma, Esti dal) és a Szeptológia, és színművei (Valaki jön majd) is elérhetőek.

2010-ben megkapta a Nemzetközi Ibsen-díjat, 2015-ben pedig az északi országok legfontosabb művészeti elismerését, az Északi Tanács Irodalmi Díját.

Jon Fosse 1959-ben született Haugesundban, a norvég nyugati partvidéken. 1983-ban debütált Raudt, svart című regényével, amely sok tekintetben megadta az alaphangot későbbi munkásságához. Fosse európai áttörését drámaíróként Valaki jön majd című színművének Claude Régy által rendezett 1999-es párizsi bemutatója hozta meg. "A nyelv és a drámai cselekmény radikális redukciójával a legerősebb emberi érzelmeket, a szorongást és a tehetetlenséget fejezi ki a legegyszerűbb hétköznapi kifejezésekkel" - fogalmazott Anders Olsson.

Stengd gitar (Zárt gitár) című 1985-ös második regényében Fosse egyik fő témájának, a határozatlanság kritikus pillanatának megrázó változatát mutatja be. Egy fiatal anya elhagyja a lakását, hogy szemetet dobjon le az aknába, de kizárja magát, miközben gyermeke még mindig bent van. Segítséget kellene kérnie, de nem tudja megtenni, mivel nem hagyhatja magára gyermekét.

"Kétségtelen, hogy Fosse bátorsága, amellyel megnyílt a mindennapi élet bizonytalanságai és szorongásai előtt, az oka annak a rendkívüli elismerésnek, amelyet a nagyközönség körében kapott" - olvasható az életrajzban. Korai prózájának kiemelkedő műve a Reggel és este című kisregénye, amelyben az idős főhős történetén keresztül az élet és halál kérdéseivel foglalkozik.

Szerelemről és erőszakról szóló, erős bibliai utalásokat tartalmazó Trilógia című művével (Álmatlanság, Olav álma, Esti dal) 2015-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját. Fosse prózai főműve azonban a 2021-ben befejezett, 1250 oldalas Szeptológia. A monológ formájában megszólaló regényben egy idős művész beszél önmagához, mint egy másik személyhez. A szöveg látszólag végtelenül, mondattörések nélkül halad előre. Minden része ugyanazzal a mondattal kezdődik, és ugyanazzal az Istenhez intézett imával zárul. Fosse Engel med vatn i augene című első verseskötete 1986-ban jelent meg. A költészet fontos szerepet játszott életművében, összegyűjtött verseit legutóbb Dikt i samling (2021) címmel adták ki.

Fosse a negyedik norvég író, aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat, de már csaknem egy évszázad telt el a legutóbbi díjazott, Sigrid Undset 1928-as elismerése óta.

Jon Fosse az irodalmi Nobel-díjjal 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Az 1959-ben született író, drámaíró a díjjal 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Az irodalmi Nobel-díj kapcsán a magyar sajtóban sokat emlegették Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert is.

Idén már két magyar, Karikó Katalin és Krausz Ferenc kapott Nobel-díjat.