A német–francia együttműködés 1963 januárjára nyúlik vissza, amikor is Charles de Gaulle tábornok és Konrad Adenauer, az NSZK első kancellárja aláírta az úgynevezett Elysée-szerződés. Emellett a páros hosszú időn át adta az Európai Unió motorját, és sok mindenben egyetértés volt. Mára viszont – és nem csak a krízis, az Ukrajnában dúló háború eredményeként – megszaporodtak azok a pontok, ahol stratégiai nézeteltérések tapasztalhatók a két ország között – fogalmazott az InfoRádiónak az MCC Magyar-Német Intézet igazgatója, aki szerint ennek nyilvánvaló, mindenki számára egyértelmű jele, hogy januárra halasztották a – korábban rendszeres – kormányzati egyeztető ülést a felek.

Bauer Bence konkrét jelentős súrlódáspontként említette, hogy Németországban a nyár folyamán megszavazták a 100 milliárd eurós haderőfejlesztési programot, ami elsősorban arra irányul, hogy a Bundeswehr (német Szövetségi Védelmi Erő) ismét harcképes állapotba kerüljön, és képes legyen megvédeni az országot. Berlin pedig elkezdte áthelyezni a hangsúlyt az USA-ból való beszerzésre, ami nem tetszik Párizsnak, hiszen a Future Combat Air System keretében a repülőgépek, a Main Ground Combat Systemben pedig a harckocsik területén folyattak közös – és meglehetősen költséges – fejlesztéseket. A németek tehát a tengerentúlról akarják beszerezni a már bejáratott eszközöket, a franciák viszont a fejlesztésre fektetnék a hangsúlyt – Európa stratégiai védelmi képességében.

Az energetika területén szintén komoly nézeteltérés tapasztalható, miután Franciaországban egészen más megítélés alá esik az atomenergia kérdése, mint Németországban. Ismeretes, Olaf Scholz kancellár ugyan három hónappal meghosszabbította a még meglévő három rektoruk üzemeltetését, hosszabb távon nem akarnak atomot. Ezzel szemben Párizs nagyon is támogatja, olyannyira, hogy tavaly decemberben elérték az Európai Bizottságnál (lényegében Németország kikerülésével), hogy fenntartható energiaforráskánt kezeljék az atomenergiát – idézte fel Bauer Bence, említést téve egy aktuális ügyről is, ahol Párizs egy német–portugál–spanyol és francia együttműködést fúrt meg egy LNG-vezeték kiépítését illetően, amit Berlint viszont nagyon támogatott volna.

Az MCC Magyar-Német Intézet igazgatója szerint egyértelmű, hogy a két ország között fennálló nézeteltéréseknek személyes vonzata is van. Mint fogalmazott, mint minden más területen, a nagypolitikában is nagyon fontos a bizalom, ami még nem alakult ki Emmanuel Macron és Olaf Scholz között. Bauer Bence úgy fogalmazott, a német kancellár új szereplő, útkeresésben van, ezért az európai partnerei gyengének érezhetik Németországot, a francia elnök pedig határozott fellépéssel igyekszik betölteni az űrt. Erről árulkodik, hogy minap arról jelent meg publikációja, hogy az Egyesült Államoknak béketárgyalásokat kellene folytatni Oroszországgal az ukrán háború kapcsán, amely felvetés egészen új a nyugat-európai közegben.

Szintén komoly feszültséget szül Németország 200 milliárd eurós mentőcsomagja a német kkv-nak, ami nem csak Franciaország, hanem más uniós tagállamok, köztük Lengyelország szerint is versenytorzító hatással lehet az uniós piacon.