eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Emmanuel Macron francia elnök (b) és Olaf Scholz német kancellár kezet fog a kétoldalú megbeszélésükön az EU-tagállamok vezetőinek kétnapos tanácskozása előtt Brüsszelben 2022. október 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Olaf Scholz Párizsban: kármentést várnak az elszigetelődő német kancellártól

Alig egy éve, hogy Olaf Scholz német kancellár bemutatkozó látogatást tett Emmanuel Macron francia államfőnél a párizsi Élysée-palotában. Akkor még szinte kifogástalanul működött az elmúlt években sokat emlegetett, az Európai Unió fő hajtóerejének tartott német–francia motor. Mostanra azonban a korábbinál feszültebbé vált a két ország közötti viszony, ami az unió működésére is rányomja bélyegét.

Egy évvel ezelőtt Scholz arról biztosította francia vendéglátóját, hogy a legszorosabban kíván együttműködni Párizzsal egy erős Európa érdekében. Macron pedig azt hangoztatta, hogy legalább olyan jó együttműködésre törekszik az újdonsült kancellárral, mint amelyet elődjével, Angela Merkellel folytatott. Mindez azonban már a múlté.

Mi sem jelzi ezt jobban annál, hogy a két ország közötti erősödő nézeteltérések nyomán váratlanul elhalasztották azt a korábban rendszeres közös kormányülést, amelyet egy héttel ezelőtt a Párizs melletti fontainebleau-i kastélyban tartottak volna. Német részről indoklásként csupán azt hozták fel, hogy a "kétoldalú kérdésekben" még további egyeztetésekre van szükség. Párizsban némileg konkrétabban arra utaltak, hogy védelmi, valamint energiapolitikai témákban az álláspontok összehangolása még több időt igényel.

Ilyen körülmények között a legnagyobb német ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöke kármentésre szólította fel a kancellárt, aki egy év után ismét az Élysée-palota vendége. Friedrich Merz mindenekelőtt Scholzot hibáztatta a kétoldalú kapcsolatokban bekövetkezett lehülésért, illetve azért is, hogy Németország szerinte egyre jobban elszigetelődik Európában.

A mostani látogatást a kancellárnak arra kell felhasználnia, hogy a német–francia motort ismét működésbe hozza – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus a Der Spiegel által ismertetett nyilatkozatában. Merz szerint a német kormányt terheli a felelősség a legutóbbi nézeteltérésekért. A pártelnök ezzel összefüggésben az energiapolitikával kapcsolatos német–francia vitára, valamint Scholz kancellár közeli kínai látogatására utalt.

Úgy értékelte, hogy Németország egyre jobban elszigetelődik Európában, és sérelmezte, hogy az olyan fontos nemzetközi kérdésekben, mint az Ukrajnában zajló háború vagy épp a Kínával való jövőbeni viszony, immár nincs összehangolt álláspont Berlin és Párizs között.

A ZDF német közszolgálati televízió a kancellári látogatással kapcsolatos elemzésében arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi brüsszeli uniós csúcstalálkozón Macron is figyelmeztetett Berlin európai elszigetelődésének veszélyére. Az elnök a ZDF szerint mindenekelőtt arra utalt, hogy Németország elutasítja a tervezett közös európai gázárféket.

Párizs nehezményezi továbbá a német kormány 200 milliárd eurós, az energiaválság terheinek csökkentését célzó programját.

Franciaország több más uniós tagállammal együtt azon a véleményen van, hogy ez a program veszélyt jelent az unión belüli tisztességes versenyre. Scholz viszont azzal védekezik, hogy Párizzsal együtt más tagállamok is hasonló intézkedéseket hoznak.

Nézeteltérések terhelik a kétoldalú viszonyt védelmi kérdésekben is, miközben az ukrajnai háború kapcsán mindkét ország az európai védelem erősítésére esküdött. Így egyebek között alig történt előrelépés a Future Combat Air System (FCAS) német–francia légvédelmi rendszer fejlesztése terén. Erre Emmanuel Macron és az akkori német kancellár, Angela Merkel még 2017-ben tett javaslatot.

"Mindig is arra törekszem, hogy megőrizzük Európa egységét, valamint a Németország és Franciaország közötti barátságot, illetve szövetséget" – fogalmazott Macron legutóbb Brüsszelben, ahol a csúcs kezdete előtt félórás találkozót tartott Olaf Scholz kancellárral.

"Nem jó Európának, ha Németország elszigetelődik" – jelentette ki akkor a francia elnök.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×