„Azt láthatjuk, hogy az európai ipar, mint egy szomjazó a sivatagban, az utolsó pillanatig felvásárol minden energiahordozót, amit csak tud” – nyilatkozta a Magyar Nemzet megkeresésére Tóth Máté energiajogász, a Magyar Energetikai Társaság (MET) elnökségi tagja azzal kapcsolatban, hogy a Moszkvával szemben kivetett szankciók ellenére továbbra is érkeznek orosz energiahordozók Európába.

„A gáz még jöhet, arra nincs szankció, bár jelenleg úgy néz ki, hogy lesz rá ársapka” – fogalmazott a szakértő arra utalva, hogy a piaci logikát követve egy felső árkorlátozás bevezetése a kínálat visszaesését hozhatja. „Amikor Spanyolországba három hete cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezett, egész Európa ünnepelt, végül kiderült, hogy az is orosz volt. Mert az az olcsó, az iparnak pedig minden mennyiségre szüksége van. Tehát amit most még meg tudnak venni bármilyen forrásból, azt felvásárolják, még ha az rosszallással és kommunikációs magyarázkodással is jár” – tette hozzá.

Emlékezetes, az orosz kőolajjal szemben június 3-án született szankció. Az uniós határozat tilalmat rendelt el a nyersolajra és a kőolajtermékekre, amik Oroszországból származnak, vagy amiket Oroszországból exportálnak. A dokumentum átmeneti időszakokról is rendelkezik, amik a tengeri kőolaj esetében az azonnali piaci tranzakciók és a meglévő szerződések esetében hat hónapig, míg a kőolajtermékek tekintetében nyolc hónapig tartanak.

Tóth Máté szavai szerint

tudatosan nem hagytak a szankciókban kiskapukat, persze ennek ellenére lehetnek benne hibák, de azokat inkább az élet alakította ki.

Példaként megjegyezte, hogy a litvánok 45 százalék orosz olajat adnak a saját olajuhoz, ami 55 százalékos túlsúllyal már litvánnak számít. „Persze lehet, hogy az az eredetileg litván olaj is inkább orosz volt, de elévülési időn túl” – jegyezte meg.

Az energiajogász az olajtermékek kapcsán India szerepét emelte ki, ami konkrétan arra kezd szakosodni, hogy ő dolgozza fel a nyers orosz olajat, és ezeket a feldolgozott kőolajszármazékokat értékesíti tovább Európa fele. „Persze lényegében ez is orosz olaj, de feldolgozott indiai terméknek minősül a hozzáadott érték miatt” – magyarázta a szakember.

A MET elnökségi tagja szerint – a már említett türelmi idő miatt – most még teljesen legálisan lehet az orosz olajat így felhasználni, ám később

az ilyen jogsértések „komoly retorziókat” jelentenek majd.

A szakértő úgy látja, a következő két-három évben rengeteg új nyersanyagszállító-útvonal fog kiépülni „keresztül-kasul”, és amíg Európa az orosz gáz alternatíváját keres, addig egyrészt Oroszország sem „pihen”, hiszen a Kínába áramló gázvezeték-rendszerét fejleszti, másrészt az Európa és Oroszország közé „ékelődött” országok a tranzitszerepüket keresik.