Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: YouTube

Az elektromobilitás olyan, mint a ketchup: jön majd, de nem tudni, mikor és mennyi

Szalay Zsolt, a BME gépjármű-technológiai tanszékvezetője szerint az önvezető járművek helyközi viszonylatban kezdik meg a létüket, míg a villanyautók otthonai távlatilag a városok lehetnek.

A jelenleginél sokkal kevesebb autót szeretne látni Európa városaiban a Greenpeace, szemük előtt egy "autómentes város" képe lebeg húsz év távlatában. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépjármű-technológiai tanszékvezetője, Szalay Zsolt az InfoRádióban azonban úgy vélekedik, ez hosszabb folyamat lesz, és az autonóm közlekedés először inkább az autópályákon jelenik majd meg.

"A jelenlegi akkumulátortechnológia nem biztos, hogy alkalmas arra, hogy a teljes járműpark átálljon elektromosra, ezért mi például foglalkozunk a hidrogéncellás tüzelőanyag technológiájával is. De

egyik napról a másikra nem történik meg az átalakulás, a búcsú a belső égésű motoroktól"

– ecsetelte.

Arra reagálva, hogy a Greenpeace azt szeretné elérni, hogy 2028-ra megszűnjön a hagyományos üzemanyag-ellátású autók forgalmazása, úgy fogalmazott, "2017-ben felfokozott hangulat volt a világban, hogy 2020-tól már autonóm járművekkel közlekedhetünk. Most 2021-ben járunk, és azt látjuk, hogy erőteljesen haladunk ebbe az irányba, és kétségtelen, hogy ez a jövő, de még nagyon sok víznek kell lefolynia a Dunán. Van egy mondás, mely szerint olyan az elektromobilitás, mint a ketchup, jönni fog az üvegből, ha lefelé fordítjuk, csak nem tudjuk, mikor és mennyi."

Arra azonban kiválóan alkalmas az elektromos járművek elterjedése, hogy a lokális emissziót megszüntesse; azért lokális, mert azért a villany sem a semmiből termelődik, azt elő kell állítani. Hogy miből, az viszont mindig az adott ország "energiamixének", adottságainak a kérdése.

A szakember úgy látja, az elektromos közlekedési eszközök a belátható jövőben a városi közlekedés ügyét fogják szolgálni, nagyobb távolságok megtételére olyan akkumulátor kell, amely nagyobb és lassabban tölthető; a városi megjelenés viszont már sürgető egy olyan helyzetben, ahol 14 év a futó autók átlagos életkora, ami azt is jelenti, hogy az új autók mellett akár 28 éves autók is lehetnek az utakon.

Az autonóm közlekedés elterjedése szerinte ugyanúgy fokozatos lesz, mégsem városon belüli viszonylatban, mert az a legbonyolultabb közlekedési környezet.

"Az úgynevezett 4-es szintű automatizáltság azt jelenti, hogy az autópályán átadjuk az irányítást a járműnek, és autópályás környezetben az autó sávot váltva, gyorsítva, lassítva, feltérképezve a környezetében közlekedő autókat el tud menni A-ból B-be anélkül, hogy az embernek bármilyen beavatkozást kellene tennie."

Városi környezetben ott lehetne szó "robotpilótázásról", ahol – mint amire Észak-Amerikában van példa –

  • a városok utcahálózata négyzetrácsos
  • nincs gyalogosforgalom
  • mindenki autóval jár,

hisz ez egy sokkal tervezhetőbb, homogénebb környezet. De az nyilvánvaló – folytatta Szalay Zsolt –, hogy

egy ilyen önvezető autó kulturálisan nem létjogosult olyan környezetben, mint például Isztambul vagy valamely indiai nagyváros,

ahol "ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×