0 °C
Megjósolhatatlan, merre fordul a hazai albérletpiac, mivel nem egyformán érintette az egyes településeket a koronavírus-járvány gazdasági hatása. A leglátványosabb változás a fővárosi bérleti díjak - mostanra már átlagosan 10 százalékos csökkenést követő - stabilizálódása, ami elsősorban a turizmus és az Airbnb-piac visszaesése nyomán tartós bérletre hirdetett lakások hatása.
A budapesti albérletárak csökkenése egyébként kerületenként komoly szórást mutat az ingatlan.com elemzése szerint - amelyet az mfor.hu idézett. Június végén a kiadó budapesti lakások átlagos bérleti díja 150 ezer forint volt a kínálati, mintegy 13500 hirdetést jegyző piacon az elemzés szerint. Az elmúlt hónapokban egyébként negyedével bővült a kiadó ingatlanok száma.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arról számolt be, hogy az I. kerületi lakások átlagos bérleti díja 40 ezerrel forinttal, mintegy ötödével 160 ezer forintra csökkent, a VI. kerületben 15 százalékkal szintén 160 ezer forintra, az V. kerületben pedig 17 százalékkal 190 ezer forintra estek a havi bérleti díjak.
"A visszaesés az eladási árakra is hatással volt, mivel a VI. és VII. kerületben az elmúlt 4 hónapban a kínálati négyzetméterárak másfél százalékkal 904, illetve 816 ezer forintra csökkentek. A rövid távú lakáskiadás napokban felmerült szabályozása vélhetőleg további árcsökkenést idézne elő a bérleti díjakban és az eladási árakban is” - tette hozzá Balogh László.
A vidéki egyetemvárosokban azonban kevésbé volt jellemző a rövid távú szálláskiadás, és az árak is inkább csak nőttek, bár főleg helyi adottságok befolyásolták a változásokat.
- Debrecenben 5 százalékkal 105 ezer forintra emelkedett az átlagos bérleti díj,
- Győrben 8 százalékkal 110 ezer forintra csökkent,
- Miskolcon a 85 ezer forintnál stagnált.
- Pécsen a 90 ezer,
- Szegeden 100 ezer forintos átlag maradt változatlan.
És bár a kiadó lakások tulajdonosai már a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésére és az albérletkereső diákok rohamára készülnek, előfordulhat, hogy mégsem lesz tuti bevételük. A koronavírus esetleges második, őszi hulláma miatt az is elképzelhető, hogy egy elrendelt digitális tanévkezdés miatt eleve kevesebb lakásra tartanak majd igényt a hallgatók még úgy is, hogy járványvédelmi okokból csökkentik a kollégiumi férőhelyeket a felsőoktatási intézmények. A tulajdonosok elsősorban azokra a diákokra számíthatnak ősztől, akik dolgoznak a tanulás mellett, függetlenül attól, hogy digitálisan indul-e az oktatás a számukra vagy sem.
“Egyelőre korai pontos előrejelzést mondani arra, hogy Budapesten és a vidéki egyetemvárosokban miként alakulnak a díjak a következő időszakban. A koronavírus-járvány hatásai miatt ugyanis bizonytalan a gazdasági helyzet, a munkanélküliség és a fizetések alakulása, az esetleges második hullám mind-mind befolyásolhatja a piaci helyzetet” – összegzett Balogh László.
