Infostart.hu
eur:
378.84
usd:
319.66
bux:
0
2026. február 13. péntek Ella, Linda

Azért eszünk kekszet, mert finom

Míg Magyarországon 2,7 kilogramm az egy főre jutó kekszfogyasztás évente, addig Hollandiában 18 kilogramm. A legkeresettebbek az édes kekszek, de a magyarok szeretik a mártott és az egyszerűbb háztartási kekszet is.

Évente 27 tonna keksz fogy el Magyarországon, vagyis egy ember átlagosan 2,7 kilogrammot eszik ebből a nassból tizenkét hónap alatt. Az Édességgyártók Szövetségének Elnöke elmondta: ez jócskán elmarad a nyugat-európai fogyasztási mértéktől.

A keksz-nagyhatalomnak számító Hollandiában 18 kilogramm az egy főre jutó éves fogyasztás, míg az angolok, az olaszok és a dánok az európai átlagnak megfelelő mennyiséget, 9 kilogrammot esznek meg az édes finomságokból.

Az európai kekszfogyasztási listán Görögországot, Csehországot és Szlovákiát előzi csak meg Magyarország.

Sánta Sándor elmondta: a magyar vásárlók tavaly 23,6 milliárd forintot költöttek kekszre, édes finomságokra ezen belül 7,4 milliárd ment el. Mártott keksz 3,3, míg a háztartási 3,1 milliárd forint értékben fogyott, igaz, ez utóbbiból néhány száz tonnával többet adtak el.

Népszerűek a piskótaféleségek is, amelyekre 2,8 milliárd forintot költöttek a fogyasztók, míg puszedlit 1,8 millió forintért vásároltak.

Az édességgyártók szövetségének elnöke közölte: egy felmérés szerint leginkább azért eszünk kekszet, mert finom, de előfordul, hogy éhségünket csillapítjuk vele, vagy egyszerűen csak jó közérzetünk megteremtéséért.

A kekszpiac jóval koncentráltabb, mint a csokoládék piaca. A legnagyobb részesedés a Győri Kekszé, de komoly szeletet hasít ki a tortából a magyar tulajdonú Detki Keksz gyár is.

Sánta Sándor a piaci tendenciákról szólva megjegyezte: egyre nő a kereslet a teljes kiőrlésű gabonából készült kekszek iránt.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Az Európai Parlament többsége megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös uniós hitel felvételét és folyósítását Kijev számára. Ukrajnában ezzel elhárult az államcsőd veszélye. Ez egy utolsó utáni mentőöv Ukrajnának, amely már nehezen finanszírozható az eladósodottsága miatt – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. A pénzt a oktatás, egészségügy és az állam működésére kell költeni, kérdés, hogy mindez mennyire kontrollálható – tette hozzá.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×