Infostart.hu
eur:
387.84
usd:
334.47
bux:
121157.9
2026. március 3. kedd Kornélia

Tavalyi infláció: 3,6 százalék

Tavaly átlagosan 3,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, 2005 decemberében pedig 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint 2004 novemberében, közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A 2004-es évben az átlagos infláció 5,8 százalék volt.

A most nyilvánosságra hozott adat megfelel az elemzői várakozásoknak - mondta el az InfoRádiónak a Takarékbank elemzője.

Suppán Gergely hozzátette: a piacok már az idei, jóval kedvezőbb inflációs pályára figyelnek. Az elemzők szerint az év közepére a pénzromlás mértéke 1,3-1,4 százalékra süllyedhet.

Veres János pénzügyminiszter szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2005-re vonatkozó 3,6 százalékos éves átlagos inflációs adata megalapozza a Pénzügyminisztérium idei 2 százalék alatti inflációs várakozását.

"Miután ismertté vált az elmúlt évre vonatkozóan a KSH közlése alapján a 3,6 százalékos éves infláció 2005-re, a PM azzal számol, hogy ez megalapozza a 2006-os várakozást, vagyis azt, hogy idén 2 százalék alatt lesz az éves pénzromlás" - mondta a pénzügyminiszter kedden sajtótájékoztatón Budapesten, miután részt vett a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülésén.

A KSH adatai szerint tavalyi a háztartási energia ára nőtt a legnagyobb mértékben, 6,2 százalékkal, ezt követte a szolgáltatások árának 5,5 százalékos növekedése valamint az egyéb cikkek és üzemanyagok 4,5 százalékos drágulása.

Legkissebb mértékben, alig 0,2 százalékkal emelkedtek a ruházkodási cikkek árai, de átlag alatt drágultak a tartós fogyasztási cikkek (2,3 százalékkal), az élelmiszerek (2,5 százalékkal) valamint a szeszesitalok és dohányáruk (3,3 százalékkal).

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×