Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Pixabay

A bolti műfenyők súlyosabb környezeti kárt okoznak, mint gondolnánk

A karácsony kötelező tartozéka a fenyőfa, azonban nem mindegy, milyent veszünk. A megvett műfenyőnket ugyanis húsz éven keresztül kéne használnunk, hogy kisebb környezeti lábnyomot hagyjunk, mint az igazi fenyőkkel.

A műfenyő dekoratív változatai egyre népszerűbbek hazánkban, ám korántsem biztos az, hogy ezzel a környezetünket védjük – írja a pénzcentrum.hu.

Az IKEA tavaly karácsonykor készített reprezentatív kutatásából kiderült: a magyarok 45,8 százaléka a mai napig a műfenyő mellett dönt, míg mindössze 36 százalékunk teszi le a voksát az igazi fa mellett. A többi, 8,8 százalék vásárló földlabdás fenyőt vásárol, amely később visszaültethető a természetbe. A válaszadók 3,3 százaléka döntött az alternatív megoldások mellett, amik messze a legkörnyezetkímélőbbek a lehetőségek közül.

Farkas Mihály, az Örs vezér téri IKEA értékesítési vezetője szerint a tárolási lehetőségek kulcskérdések lehetnek a műfenyő kérdésben. Bár a műfenyő elméletben többször is használható, azonban nem használjuk őket olyan hosszú ideig, hogy megtérüljön.

Egy 2009-ben készült életciklus-elemzés alapján

a Kínában gyártott műfenyő környezetterhelése egyenlő a vágott fenyővel, ha húsz évig használjuk.

Ez azonban ritkán valósul meg, mert általában inkább hat évig használják őket. Ráadásul legtöbb esetben PVC-ből készülnek, aminek a hulladékkezelése nincs megoldva. Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke szerint a műfenyő húsz évnyi használatához oda kell figyelnünk a megfelelő tárolásra és a rendeltetésszerű használatra is.

Vágott fenyő esetében érdemes hazai termesztésű fát választani, de van, ahol lehetőség van kép alapján kiválasztani, hogy melyik fát szeretnénk, így csak azokat vágják ki, amiket ténylegesen meg is vásárolnak. Urbán Csilla szerint ezzel is csökkenthetjük a feleslegesen kivágott fák számát, ráadásul

a károsanyag-kibocsátás is kevesebb lesz, ha nem külföldről behozott karácsonyfát választunk.

Arra is érdemes odafigyelnünk, hogy a különböző fenyők esetében változik az is, hogy mennyi idő alatt nőnek meg 1-1,5 méteresre legalább, hogy már el lehessen adni őket. A nordmann fenyőt hároméves korban ültetik ki, majd 7-8 éven keresztül nevelik őket, addigra lesz körülbelül másfél métere. A lucfenyő és az ezüstfenyő már 5-6 év alatt megnő, azonban ez már egy olcsóbb kategóriába tartozik: részben a növekedése miatt, részben pedig azért, mert hamar elhullajtják a tűleveleiket a meleg lakásban.

Környezetbarátabb megoldásként lehet venni cserepes vagy földlabdás fenyőket is, amit kiültethetünk az ünnepek után. Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy az ünnepeket túl is éljék a fenyők, így a karácsony előtt inkább hűvösebb helyen tároljuk, és fokozatosan szoktassuk a benti hőmérséklethez.

Egyre népszerűbbek az alternatív karácsonyfák: ha a kertben van fánk, akkor érdemes azt feldíszíteni, de nagyobb beltéri növényünk is avanzsálhat karácsonyfává, nem muszáj fenyőnek lennie. A kreatív megoldásokhoz tartozik a könyvekből állított "fenyőfa", vagy a falra, karácsonyfa alakjában felhelyezett izzósor. Kevesen vannak, akik egyáltalán nem állítanak fát – osztotta meg Farkas Mihály, az Örs vezér téri IKEA értékesítési vezetője a tapasztalatait.

Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×