Infostart.hu
eur:
364.64
usd:
309.55
bux:
138546.5
2026. április 16. csütörtök Csongor
Nyitókép: pixabay

Nagyon rossz hírt kaptak a borkedvelők

Ez a jelenség is a globális felmelegedéssel van összefüggésben, a tudósok szerint lehet mérsékelni a veszteségeket.

A világ jelenlegi bortermő vidékeinek több mint a fele eltűnhet, ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos lesz, 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén pedig a borvidékek 85 százaléka lesz veszélyben az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint.

Amerikai és francia tudósoknak, közöttük a francia Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmezési és Környezetkutató Intézet (INRAE) munkatársainak számítógépes modellezései szerint a borvidékek 56 százaléka válna alkalmatlan a szőlőtermesztésre 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén, 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén pedig 85 százalékuk, márpedig a tudósok ezt a második eshetőséget tartják valószínűbbnek.

Más régiók viszont alkalmassá válnának bortermelésre.

Az előrejelzés szerint a máris meleg éghajlatú országok szenvednék el a legnagyobb veszteségeket, Olaszország és Spanyolország borvidékeinek például mintegy 65 százaléka menne tönkre, és alig 10 százaléknyi új terület válna alkalmassá szőlőtermesztésre. Más vidékeken, így Új-Zélandon és az Egyesült Államok északi részén viszont nőne a művelhető területek nagysága, szőlőfajtától függően 15-100 százalékkal.

A mérsékeltebb éghajlatú országokban, így Franciaországban és Németországban 20 százalékkal csökkenne a művelhető terület nagysága.

A kutatók a modellezés alapján hangsúlyozták, hogy a veszteségeket más fajtákra való áttéréssel enyhíteni lehetne.

Ennek segítségével a borvidékek veszteségét 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén 56-ról 24, 4 Celsius-fokos felmelegedésnél pedig 85-ről 58 százalékra lehetne csökkenteni.

A meleget jól tűrő, későn erő fajták, mint a syrah, a grenache és a mourvedre a jelenlegi bortermelő vidékeken fejlődnének jobban, míg a saszla, a pinot noir és a chardonnay az északabbra fekvő új régiókban terjedhetnének el jobban. Az ilyen változások "összetett, de nem leküzdhetetlen kihívásokat jelentenének jogi, kulturális és pénzügyi szempontból".

Címlapról ajánljuk
Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Ha nem az orosz jóvátételből fizetik vissza, a tagállamok lesznek felelősek az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelért. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt benne. Ezt még az Orbán-kormány alkudta ki Brüsszelben, amikor elfogadta a hitelszerződést – azóta viszont „technikai” vétóval akadályozza a folyósítását a „ha nincs olaj, nincs pénz” jegyében.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Választás 2026: megvan az oktatási miniszter, nem költözik Magyar Péter a Karmelitába

Választás 2026: megvan az oktatási miniszter, nem költözik Magyar Péter a Karmelitába

137 mandátumnál jár a Tisza Párt, 56 képviselői helynél a Fidesz és 6-nál a Mi Hazánk, miután szerdán lezárult az újraszámolás Zala 2. számú, keszthelyi választókerületében. Csütörtökön hiánytalanul megérkeztek a külképviseleteken leadott szavazatok is, Magyar Péter pedig bejelentette: nem a Karmelitában, hanem a Parlament közelében lesz a miniszterelnöki irodája. A Tisza-kormány oktatási minisztere a Ciszterci Iskolai Főhatóság éléről érkezik, személyében egy újabb nő kerül a kormányba. Folyamatosan frissülő cikkünkben a csütörtöki fejleményeket követjük nyomon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×