Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Kerecsensólyom (Falco cherrug) a Tripsdrill vadasparkban, a baden-württembergi Cleebronnban 2018. november 19-én. Az 1957-ben alapított vadaspark jelenleg 130 állatfaj egyedeinek ad otthont 35 hektáron.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Meglőttek egy kerecsensólymot a Hortobágyon, túlélte

Egy fokozottan védett, fiatal, Bulgáriában idén szabadon engedett kerecsensólymot lőttek meg ismeretlen elkövetők Hortobágy térségében.

A sérült állatot a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították, a madár állapota jelenleg stabil és karanténban van megfigyelés alatt - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A madarat röpképtelen állapotban találta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság működési területén. A Fővárosi Állat- és Növénykertben készített röntgenfelvételek alapján kiderült, hogy a kerecsent sörétes puskával lőtték meg. Ennek következtében a madár röpképtelenné vált, szárnya szilánkosra tört és a lába is megsérült - olvasható az MME közleményében.

Az állatkert állatorvosai a madár állapotát stabilizálták, a sörétszemet műtéti eljárással eltávolítottak, de súlyos sérülései miatt fennáll a lehetősége, hogy soha többé nem fog tudni repülni. A madár gyűrűje alapján kiderült, hogy a "Mónika" nevű fiatal tojót a Green Balkans munkatársai a visszatelepítési programjuk részeként idén engedték szabadon Bulgáriában.

A tájékoztató szerint a Hortobágyon történt eset azért is nagyon szomorú, mert Bulgáriában 2006-ra a kerecsensólyom költőállománya kipusztult. A visszatelepítésének 2011-es megkezdését követően az első költőpárt csak 2018-ban jegyezték fel. Eddig 177 kerecsent engedtek szabadon Bulgáriában, melyek 80 százalékát a Green Balkans Vadállat Rehabilitációs és Tenyésztési Központjában tenyésztették; jelenleg a visszatelepítési program jelenti az egyetlen esélyt a kerecsensólyom újbóli megtelepedésére az országban.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×