eur:
393.06
usd:
366.4
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin

Romagyilkosságok - A negyedrendű vádlott azt állítja: nem tudta, hogy ölni mennek

A negyedrendű vádlott azt állította a romák elleni támadássorozat büntetőperének pénteki, harmadik tárgyalásán a Pest Megyei Bíróságon: nem tudta, hogy ölni mennek Tiszalökre, nem volt tisztában útjuk céljával. Szerinte nem biztos, hogy mindenki "bent van", akinek köze van a támadásokhoz.

Csontos István azt mondta: meglepődött, amikor a tiszalöki halálos támadásra indulva puskákat látott társainál, de arra gondolt, hogy vadászni mennek. A vádlott hosszan és részletesen beszél mindarról, amit az akcióról tud.

A tiszalöki támadásban 2009 tavaszán húsz méterről a saját háza udvarán lőttek agyon egyetlen lövéssel egy munkába induló férfit. A vád szerint több halálos támadás után ez volt az első olyan, amelyben Csontos is részt vett, ő vezette az autót, amivel az első- és a másodrendű vádlott, Kiss Árpád és Kiss István a helyszínre ment. Az ügyészség szerint Csontos tudott a támadás céljáról.

A vádlott ugyanakkor a tárgyaláson azt mondta: meglepődött, meg volt zavarodva, amikor a tiszalöki halálos támadásra indulva puskákat látott társainál, de arra gondolt, hogy vadászni mennek. Kitért arra, hogy az autóba pakolt puskák között volt egy fekete golyós, távcsöves, kis állvánnyal felszerelt puska is.

Hozzátette: amikor a céltól mintegy 10 kilométerre éjnek idején két társa kiszállt az autóból, nem mondták neki, hogy hova mennek. Ezután ő átesett egy közúti ellenőrzésen, de a rendőr elengedte. Szerinte ekkor követte el élete legnagyobb hibáját azzal, hogy nem szólt a rendőrnek.

Csontos István közölte, hogy maffia- vagy uzsorásleszámolásra gondolt, mikor eszébe jutott: "Hoppá, én tettem ki két fegyverest!". Mikor társai visszatértek az autóhoz, hazaindultak, de elakadtak a sárban, ezért segítségül hívták egyik nőismerősüket, aki csupán tanúként szerepel az eljárásban.

Az ügyészség szerint a tiszalöki támadás sértettjét abból a megfontolásból választották ki a vádlottak, hogy egy
rendezett életvitelű roma elleni támadás erőszakos válaszlépésekre sarkallhatja a romákat.

Ugyanis a tatárszentgyörgyi gyilkosság után több településen spontán járőrözésekbe kezdtek a cigányok, és a sajtóban elhíresült, sötét színű terepjárókat rendre megállították és ellenőrizték. Az előzetes terepszemle alapján úgy döntöttek, hogy ezúttal kihagyják a bűncselekmény elkövetéséből Pető Zsolt harmadrendű vádlottat.

Jelenleg csak Csontos tesz vallomást, három vádlott-társa nem. Csontost a 2-3 évvel ezelőtti, összesen hat halálos áldozatot követelő támadássorozat miatt többszörösen minősülő emberöléssel vádolták meg bűnsegédként, mert részt vett két akcióban, mindkétszer a helyszínre vezette a vádlottakat szállító autót.

A pénteki tárgyalás elején szóba került, hogy Csontos, aki korábban szerződéses katona volt, egy AK 47 géppisztolyról szóló kézikönyvet adott Kiss Istvánnak, mert az kérte tőle. Ezt Kiss István a tárgyaláson vitatta.

A bíró szóvá tette, hogy vannak vádlottak, akik vallomást nem tesznek, csak kérdeznek, bár, mint mondta, ehhez joguk van. Ez esetben a korábban rendőrök előtt tett nyomozati vallomásaikat kell majd ismertetni.

A negyedrendű vádlott szerint nem biztos, hogy mindenki "bent van", akinek köze van a támadássorozathoz.

Ügyvédje kérdésére elmondta, hogy elfogása napján, első gyanúsítotti kihallgatásakor, amikor a rendőrök ablakot nyitottak a földszinti kihallgató helyiségben, félbe akarta szakítani a vallomástételt, mert nagyon féltette a családját.

"Hol vannak azok, akikről Árpi beszélt, nincsenek a vádlottak padján!" - fakadt ki a negyedrendű vádlott, arra célozva, hogy a hatóságok szerinte nem kerítették kézre Kiss Árpád elsőrendű vádlott minden bűntársát.

A büntetőper április 5-én folytatódik a Pest Megyei Bíróságon. Várhatóan akkor is Csontos Istvánt hallgatják meg az utolsó, kislétai támadásról szóló vádponttal összefüggésben.

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×