Az önazonossági törvény elfogadása óta Navracsics Tibor többször vitatta, sőt vissza is utasította, hogy a rendelkezés alkalmas volna a magyarországi nemzetiségek egyikének a településektől történő távoltartására. Arra a kérdésre, hogy mi a garancia arra, hogy a jogszabály lelkével ellentétesen senki nem használhatja a szabályokat, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kijelentette: a garanciát a kormányhivatalok jelentik. Ezek folyamatosan ellenőrzik a megszületett rendeletek törvényességét.

Július elseje óta

eddig 146 önkormányzati rendelet született meg az önazonosságvédelmi törvény alapján, ebből 44-et vizsgált már felül az önkormányzati jogalkotó, 20-at módosítottak, 8-at hatályon kívül helyeztek, és 15-öt újraalkottak.

Ez a 146 rendeletnek körülbelül a 30 százalékát jelenti, ami azt mutatja, hogy jól működik ez az ellenőrzési rendszer.

„A kormányhivatal – ha az önkormányzat nem is venné észre, hogy a rendelet jogszabályt sért – rögtön jelez és kapcsolatba lép az önkormányzattal. Az eddigi tapasztalataink alapján az önkormányzatok teljes mértékben nyitottak – nem konfliktusos folyamatként élik ezt meg, és nem úgy gondolják, hogy az állam beleszól a rendeletalkotási feladataikba. Együttműködnek a rendelet módosításában vagy újraírásában, és jellemző módon ezidáig egyetlen diszkriminatív tartalmú rendelet sem maradt hatályban” – mondta Navracsics Tibor.

Példaként említette, hogy van olyan, amikor a település szándéka egyértelmű, csak nem találta el a megfelelő megfogalmazást a rendelkezés megalkotásakor. Máskor a szándék önmagában nem biztos, hogy jogszerű, ilyenkor is fennakad a szabályozás az ellenőrzésen.

A törvény egyértelműen kimondja a diszkrimináció tilalmát, valamint az alaptörvény szellemének való megfelelés fontosságát és feladatát.

Vannak műveltségi cenzusok, de konkrét jövedelmi cenzus nincs, bár ilyennek számít a betelepülési illeték, de ha valaki meg tud venni az adott helyen egy házat, akkor valószínűleg azt is ki tudja fizetni. Időnként személyes meghallgatáshoz kötik a letelepedési jog megadását.

Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy a politikai vitapartnerei arra szoktak hivatkozni, hogy nem tartják eléggé fontosnak az önkormányzatok autonómiáját és szabadságát.

„Én ebben az ügyben a jogállamiság keretein belül teljes szabadságot adok az önkormányzatoknak, mert én hiszem, hogy a választópolgárok felelős képviselőket és felelős polgármestereket választanak. Nézzük meg, amikor egy nehéz ügyben kell döntést hozniuk, akkor hogyan élnek ezzel a szabadsággal. Eddig még panasz nem érkezett a meghallgatásukkal kapcsolatban sem. Szerintem bízzunk az emberekben, hogy ezt nem visszaélésre akarják használni, hanem valóban arra, hogy visszaélést ne lehessen elkövetni valamilyen településre való beköltözésnél. Ritkán hangzik el, de vannak törvényben olyan kivételek, amelyek tulajdonképpen ettől függetlenül lehetővé teszik valakinek a beköltözést, például ha az a szülőfaluja vagy szülővárosa, ha közeli rokonai ott laknak vagy ha munkavégzési, tanulmányi célból akar odaköltözni, ilyen esetekben nem lehet érvényes rá korlátozó intézkedés” – mondta a tárcavezető.

Figyelik azt is, hogy a települések között hogyan „terjed” az önazonossági szabályozás, egymás után hoznak közeli helyeken hasonló szabályokat. Északkelet-Magyarországon például Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében adtak ki a legnagyobb számban ilyen rendeleteket az önkormányzatok. Ez Navracsics Tibor szerint részben abból is adódik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg nagy vármegyék, ott sok önkormányzat is van, illetve itt lehetnek olyan kiélezett társas viszonyok helyi szinten, amelyek következtében úgy gondolják a közösségek, hogy valamilyen formában védekezniük kell.

„De szerintem nem az a megoldás, hogy eltussoljuk, és megpróbáljuk betiltani, hogy ők akkor nem hozhatnak rendeletet, hanem megnézzük, hogy mik a problémák és hogyan tudunk rajtuk segíteni, ha ez a megoldás nem vezet eredményre” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.