Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Az aranyszínû sárgaság fitoplazmás betegséggel fertõzött szõlõültetvény Zalaszentgrót környékén 2025. október 1-jén. A kormány cselekvési tervet fogadott el és 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínû sárgaságot terjesztõ amerikai szõlõkabóca elleni küzdelemre.
Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Megállíthatatlanul terjed a vész, szinte nincs mentes vármegye

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség már 17 vármegyében és 20 borvidéken van jelen. A Mátrai és Tokaji borvidék is érintett – számolt be az InfoRádióban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növényvédelmi igazgatója.

A Nébih laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgaság betegségek okozó fitoplazmát már 17 vármegyében igazolta, vagyis már csak két vármegye mentes, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád. A 22 hazai borvidékünkből pedig 20 érintett a fertőzéssel – ismertette az InfoRádiban Szűcs Csaba.

A fokozott vizsgálat és a felelős termelői magatartás eredményeként a napokban újabb borvidéken azonosította a hatóság a betegség jelenlétét; ez a két új borvidék, ahol megjelent a fertőzés a Mátrai és a Tokaji borvidék – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a betegség megerősítéséhez és a szükséges növényegészségügyi intézkedések mielőbbi elrendeléséhez az előszűrés céljából kihelyezett Nébih mobil laborautó helyszíni mérései is hozzájárultak.

Csongrád-Csanád vármegyében hatósági felderítés alapján azonosították korábban a tünetet, Hajdú-Bihar vármegyében egy debreceni lakos bejelentés alapján történt a hatósági szemle, és ennek megfelelően a mintavétel, illetve a laboratórium által a megerősítés. Ide kapcsolódóan kiemelte, hogy milyen fontos a korai felismerés és a bejelentés a betegség terjedésének megakadályozása érdekében

Bodrogkeresztúr térségében szintén lakossági bejelentés történt meg a mintavétel, illetve a laboratóriumi vizsgálat, a Mátrai borvidéken pedig egy intenzív felderítés eredményeképpen történt meg a gyanús növényeknek a mintavétele, illetve a laborvizsgálat – sorolta a szakember.

Hogy kell-e attól tartani, hogy jövőre lényegesen kevesebb lesz a szőlőtermés vagy a hazai bor, illetve mekkora kárral számolhatnak a gazdák, elmondta: erre vonatkozó adatokkal nem rendelkezik a Nébih, mindazonáltal az idei évben több új vármegyében, borvidéken is megjelent a fertőzés, noha ezeken a területeken is a mintavételeket végeztek a vármegyei kollégák.

Viszont az új területeken csak elszórtan jelenik meg a fertőzés

– tette hozzá –, a kormányhivatalok pedig rögtön megteszik a szükséges növényegészségügyi intézkedéseket: kijelölnek egy egy kilométeres sugarú kört (fertőzött terület), amin belül valamennyi vizuális tünetet mutató növénynek a megsemmisítését elrendelik. Az egy kilométeres sugarú körön felül egy három kilométeres sugarú körben (puffer vagy biztonsági zóna) pedig fokozott felderítést végeznek.

Miután Zala, Somogy és Veszprém vármegyében az idei évben is erős a fertőzés, a szeptember 24-i kormányülésen döntés született arról, hogy országosan mintegy 2000 szemlecsoport jön létre, amiket a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szervez, amihez a Nébih szakami segítséget nyújt. A szemlecsortoknak a vezetését a helyi növényvédelmi felügyelők végzik – jegyezte meg.

Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a fertőzések azonosításához október 9-től elindult a drónos felderítés is: felvételt készítenek és a mesterséges intelligencia bevonásával azonosítják a vizuális tüneteket mutató szőlőtőkéket. Somogy vármegyében amúgy légi növényvédelemre is sor került az elmúlt héten – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×