Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Irsai Olivér szőlőt szüretelnek a Baranya megyei Palkonyán 2018. augusztus 1-jén. Ezen a napon kezdődött a szüret a villányi borvidéken.
Nyitókép: MTI Fotó: Sóki Tamás

Nébih: újabb borvidék vált fertőzötté

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arról számolt be, hogy Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegsége, így a 22 magyarországi borvidékből már 15 érintett.

A villányi borvidék szőlőfajtáinak nagy része fogékony a kórokozóra, a terjedés csak hatékony megelőző intézkedésekkel akadályozható meg. A közlemény szerint súlyos növényegészségügyi és gazdasági kockázatokkal kell számolniuk azoknak, akik nem ellenőrzött szaporítóanyagot használnak, vagy nem védekeznek a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.

A Nébih a hatékony intézkedésekkel magyarázta, hogy az ország északi részének történelmi borvidékei továbbra is mentesek a kórokozótól. Amennyiben a terjedését nem sikerül megállítani, hatósági növényegészségügyi intézkedésekre lehet szükség.

A legfontosabb tudnivalókról, teendőkről és a lehetséges következményekről az amerikai kabócáról szóló Nébih-oldal tájékoztat.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×