"Jó hír, hogy Oroszországban meghosszabbították annak az elnöki rendeletnek a hatályát, amelynek értelmében októberig fennáll a lehetőség, hogy Magyarország az OTP-n keresztül fizessen a földgázszállításokért.Ez lehetővé teszi, hogy a következő időszakban is biztonságban legyen a földgázellátásunk" - közölte közösségi oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy ezt követően Törökországba utazik tárgyalni, hogy "hosszú távon biztosítható legyen az olcsó orosz energia Magyarországra szállítása."

Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, és amelynek pénzügyeit a részben állami tulajdonú orosz bankóriás, a Gazprombank kezeli. Utóbbi tény különösen fontossá teszi, hogy az Oroszországot sújtó amerikai szankciók és pénzügyi korlátozások ellenére hogyan tudnak az európai és magyar kereskedők fizetni az orosz gázért - írja a Portfolio.

2022. március 31-én hatályba lépett az úgynevezett 172-es rendelet, ami alapvetően alakította át az orosz gázexport fizetési keretrendszerét. Ettől kezdve az "ellenséges államok", így az EU tagjai is csak úgy tudtak orosz földgázt vásárolni, ha a kifizetést a Gazprombankban vezetett speciális deviza- és rubelszámlákon keresztül teljesítik. Vagyis a vevő eurót vagy dollárt utal, amit a Gazprombank rubelre vált, és csak ezáltal tekinthető a fizetés teljesítettnek.

Ezt a rendeletet 2022 végén módosították és bevezettek egy új fizetési lehetőséget: az orosz Gazprom egy külön számlára is elfogadhat fizetést, akár harmadik fél garanciájával, nemcsak közvetlen vevői utalással. Ennek lényege, hogy a tartozást akkor is teljesítettnek tekintik, ha a pénz nem egyenesen a vevőtől érkezik, hanem például egy garanciát nyújtó szervezettől. A módosítás eszközt biztosít Oroszországnak és partnereinek, hogy gázért fizetett ellenérték közvetett, így szankciók által kevésbé érintett csatornákon jusson el a Gazpromhoz. Ilyen módon a földgázszállítás folyamata fennmaradhat anélkül, hogy az érintett felek közvetlenül megsértenék az amerikai vagy európai szankciós előírásokat.

Az Egyesült Államok 2024. november 21-én újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A szándék az volt, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Ezzel gyakorlatilag kizárták a Gazprombankot az amerikai pénzügyi rendszerből, hiszen innentől kezdve, aki az orosz bankóriással üzletel, az magára nézve is kockáztatja a másodlagos szankciókat, ami olyan nagyon súlyos következményekkel járhatna, mint a dollárátutalási rendszerből kizárás.

A szankciókról 2024 decemberében Szijjártó Péter azt mondta, hogy Magyarországon négy területet érintenek: a bolgár tranzitot, a földgázkereskedelmet, a nukleáris fűtőanyag-beszerzést, illetve a Paks II. projektet. Hozzátette, a négy ügyből három esetben már sikerült jogi megoldást találni, míg a negyedik problémára is találtak már alternatív megoldást. A magyar kormány kezdeményezte, hogy mentességet kapjon a Gazprombank felé a földgázbeszerzések kifizetésének szankciója alól. Két héttel később Törökország és Magyarország egyaránt mentességet kapott az amerikai szankciók alól, így kerülőút nélkül fizethetnek az orosz földgázért a Gazprombankon részére. Bár eredetileg márciusig szólt a szankciós haladék, azt végül az érintettek kérésére májusig meghosszabbították.

Van egy másik megoldás is: a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború után számos nemzetközi bank kivonult Oroszországból, bezárva helyi leányvállalataikat. Ennek ellenére több pénzintézet, így a Raiffeisen, az Unicredit vagy az OTP továbbra is jelen van az orosz piacon. Egy lapunknak nyilatkozó forrás szerint az európai gázkereskedők, akik még mindig vásárolnak orosz gázt, többek között ezeken a bankokon keresztül teljesítik kifizetéseiket a Gazprombank felé.

Ez az amerikai szankciós szabályozás alapján lehetséges: az oroszországi székhelyű leánybankok a korábban már említett módosított 172-es orosz rendelet alapján közvetítőként (garantőrként) vehetnek részt a tranzakciókban, és így a Gazprombank elfogadja tőlük az utalásokat. Bár ezek a tranzakciók nem feltétlenül igényelnek külön amerikai mentességet, fennáll a másodlagos szankciók veszélye, ha a leánybank együttműködik olyan orosz entitásokkal, amelyek szerepelnek az OFAC szankciós listáján (SDN listán).

Mint írják, egyelőre nincs arra utaló jel, hogy az amerikai hatóságok szigorítanák az ilyen típusú ügyletek megítélésén. Ez a gyakorlat addig maradhat fenn, amíg az Egyesült Államok nem dönt úgy, hogy kiterjeszti a szankciók hatályát, vagy szigorúbban kezdi el értelmezni és alkalmazni azokat.