Tavaly októberben indított a Nagykörút megújításáról társadalmi egyeztetést, amelynek az utcafórumok és a körúti Agórák mellett fontos eleme volt a kérdőíves felmérés. A kérdéssort egy hónap alatt összesen 9697 fő töltötte ki. Ez a magas szám is jelzi, hogy a Nagykörút jövőjét különösen nagy érdeklődés övezi - írja sajtóközleményében a BKK.

A nem reprezentatív felmérés alapján

• a válaszadók jelentős többsége, vagyis 92 százaléka egyetért azzal, hogy szükséges a Nagykörút teljes körű megújítása (ez az arány a helyi lakosok esetében is nagyon magas, 88 százalék);
• a kitöltők 93 százaléka szerint fontos, hogy továbbra is a villamosközlekedés legyen az elsődleges a Nagykörúton (ezzel a saját autóval közlekedő válaszadók 82 százaléka is egyetértett);
• a legfontosabb témák élére a fasorok megőrzése, bővítése és karbantartása került (a kitöltők 80 százaléka említette meg), ezt követte a védett kerékpársávok kialakítása (56 százalék), valamint a járdák akadálymentessége (53 százalék);
• 84 százalékuk egyetértett azzal, hogy a közterületek fejlesztése során biztonságos feltételeket kell teremteni azoknak, akik a gyalogos- és/vagy a kerékpáros közlekedést választanák (ezt az autóval közlekedők 60 százaléka is támogatta);
• a kitöltők 64 százaléka szerint akkor lesz vonzóbb a Nagykörút, ha kellemesebbek lesznek a sétálási körülmények, ezt követte a minőségibb bevásárlási és szórakozási lehetőség (59 százalék) és a nagyobb biztonságérzet (54 százalék);
• a válaszadók 75 százaléka osztotta azt a véleményt, hogy vonzóbbá kell tenni a nagykörúti kerékpársávokat, ráadásul
• 61 százalékuk (vagyis több mint 5600-an) biztosan többet használnák a kerékpársávokat, ha azok védettséget kapnának.

A kérdőívvel párhuzamosan négy utcafórumot is nyitott a BKK, ahol a szakemberek mintegy 200 érdeklődővel beszélgettek a fenntartható közlekedés jövőjéről. A kitelepülések célja a kérdőív népszerűsítése mellett a projekt ismertetése és a lakossági vélemények megismerése volt:

• a résztvevők többsége a zöldebb, élhetőbb városi környezetet támogatta, ami összhangban áll a BKK és a Fővárosi Önkormányzat törekvéseivel;
• kiemelt igényként fogalmazódott meg a biztonságosabb és akadálymentesebb gyalogosközlekedés, például több gyalogátkelőhely kialakításával.

Mint írják,

az utcafórumokon szerzett tapasztalatok is megerősítették, hogy a közösségi párbeszéd elengedhetetlen a városi közlekedés fejlesztésében.

A Budapesti Közlekedési Központ emellett februárban a VI., a VII., a VIII. és a IX. kerülettel közösen, négy alkalommal és helyszínen szervezett közösségi tervezési eseményt (Agórát), mélyebb helyi párbeszédet kezdeményezve. Az Agórákon is mintegy 200-an vettek részt, céljuk pedig az volt, hogy az érintett kerületek lakosaival megismertessék a projekt részleteit:

• az interaktív műhelymunka során a jelenlévők térképek segítségével, a BKK szakembereivel közösen vizsgálták meg a helyi lehetőségeket és kihívásokat;
• a lakosok kiemelték a közterületek rendezetlenségét, a járdák zsúfoltságát, valamint a különböző közlekedési módok - gyalog, kerékpárral, autóval közlekedők - összehangolt kezelésének fontosságát, ami megegyezik a projekt céljaival.

Mindezek alapján kiemelt figyelmet kap a tervezés során a közlekedők közötti konfliktusok csökkentése, a rakodási lehetőségek javítása, valamint a közlekedésbiztonság növelése - írja a BKK. A közlekedési központ a közlemény végén leszögezi:

a kérdőív eredményeit és a fórumokon elhangzott észrevételeket, illetve igényeket a BKK szakemberei egyesével értékelik,

azok eredményeként a javaslatok beépülnek a tervezési folyamatba, egyúttal a projekt keretein túlmutató javaslatokat továbbítják az érintett fővárosi cégeknek és kerületi önkormányzatoknak.