A másolható magnó- és videókazetták, vagy az internet megjelenésekor a szerzői jog már nézett szembe hasonló kihívással, mint most a mesterséges intelligencia szabályozása kapcsán - nyilatkozta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora. Ződi Zsolt a mesterséges intelligencia új amerikai szabályozását ismertetve kifejtette: az ottani Szerzői Jogvédő Hivatal közvélemény-kutatásában a megkérdezett szerzői jogvédő, érdekvédelemmel foglalkozó szervezetek, szoftvergyártók szerint nem védhetőek le a tisztán számítógép által létrehozott művek.

A jogvédelemre csak domináns emberi közreműködés, irányítás esetén van lehetőség.

A jogtudós ugyanakkor kiemelte: nem kizárt, hogy számítógépes eszközök részt vegyenek az alkotási folyamatban, mint ahogy egy fénykép esetén is van utómunka, vagy a számítógép bevonható az alkotásba a folyamat különböző pontjain, de az emberi kontrollnak meg kell maradnia és a létrehozás nagy részének emberi kreativitáson kell alapulnia. Hozzátette: a pusztán promptok (az algoritmusoknak adott szöveges parancsok) segítségével létrehozott művek nem lesznek szerzőjogilag leegyeztethetők az amerikai szerzői jogvédő hivatalban.

Ződi Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy azokat az alkotásokat védi a szerzői jog, amelyekbe tanulást, kreativitást, hosszú évekig tartó erőfeszítést fektetnek az emberek, és ezeket díjazza azzal, hogy egy monopóliumot ad a szerzőnek az anyagi hasznosítására is. A kreatív, alkotó embert kell védeni, és nem azokat, akik pusztán ügyesen "varázsolnak" a számítógéppel, fogalmazott.

(A teljes beszélgetést alább meghallgathatják.)