A 2022-es választási év komoly felelősséget jelentett a Kúria számára – idézte fel Varga Zs. András. A Kúria elnöke hozzátette, hogy a munkájukra vonatkozó törvénymódosítások miatt változott az ügyelosztási rend kialakításának szabálya, illetve az, hogy 2022-től szokatlanul nagy, 21 fős testület dönt az úgynevezett jogegységi panaszok ügyében. 2022 másik jelentős változása, hogy az Országgyűlés a most már egy és negyedszázados múltra visszatekintő hagyományos jogegységi eljárást is megváltoztatta.

"Újdonság, hogy már nem a jogegységi indítványra indul, hanem a törvényi elnevezés az, hogy előzetes döntéshozatali indítvány a jogegység érdekében. És ezt is ugyanaz a 21 fős jogegységi panasztanács intézi" – idézte fe.

2023-ban, a beszámoló másik tárgyévében ilyen szerkezeti vagy szervezeti változás nem következett be, viszont felszínre kerültek tartalmi kérdések. Mindenesetre

"világossá vált, hogy a Kúria jogegységesítő tevékenysége elsődlegesen a felülvizsgálati eljárásokban történik.

Ezzel a felülvizsgálat is elkezdte végre betölteni azt a szerepét, ami a jogerő utáni, rendkívüli jogorvoslati jellegéből következik. A felülvizsgálat fő célja is a jogegység biztosítása, és fordítva, a jogegység biztosításának elsődleges eszköze a felülvizsgálat" – hangzott el Varga Zs. András beszámolójában.

2022-ben 27, 2023-ban 34 ügy érkezett a Kúriára önkormányzati normakontroll eljárásban, és minden évben 60-70 jogegységi eljárást kell lefolytatniuk.

A Kúria elnöke azt is elmondta, hogy tavaly már minden bírósági kollégiumban öttagú tanácsokban folyt az ítélkezés, és a nagyobb létszám ellenére az időszerűségi mutatók még így is javultak, lényegében három-négy havi mennyiségnek megfelelő ügy van folyamatban a Kúrián.

A Fidesz vezérszónoka, Kovács Zoltán kiemelte, hogy feladatainak megnövekedése miatt 2021 őszére a Kúria az ország legleterheltebb bíróságává vált, és ennek orvoslására kellett bevonni az ítélőtáblai szintet a másodfokú közigazgatási ítélkezésbe. A KDNP-s Hollik István ehhez azt fűzte hozzá, hogy a lezárt ügyek számából egyértelműen látszik, hogy a Kúria a törvényeknek megfelelően és magas szakmai színvonalon végezte a tevékenységét.

A szocialista Harangozó Tamás politikai kinevezettnek minősítette Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét.

"Az elmúlt években a bírói függetlenség folyamatos támadásnak volt és van kitéve.

A kormány céltudatosan és rendszerszinten igyekszik aláásni a bírói önigazgatás és önkormányzás alapelveit. Fontos megjegyezni, hogy sem az OBT, sem a Fővárosi Ítélőtábla nem támogatta Dr. Varga Zs. András kinevezését, ahogyan feleségének kinevezése is hasonló elutasításba ütközött a bírói körökben" – emelte ki.

A Mi Hazánk vezérszónoka, Apáti István kifogásolta, hogy az Országos Bírói Tanács ülésén Varga Zs. András szavazata kellett a bíróságokkal kötött bérmegállapodás elfogadásához, ami az ellenzéki politikus szerint egy pénzügyi eszközökkel megvalósított zsarolás volt, és elemi erejű felháborodást váltott ki.

Zárszavában a Kúria elnöke visszautasította az ellenzéki vádakat. Varga Zs. András azt mondta, hogy aláírta a bérmegállapodást, mert az törvényes és az igazságszolgáltatás érdekeit szolgálja.