Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 5. vasárnap Vince
Szavazók az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as szavazókörben 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Megvan az 50 százalék, majd 4 millió ember biztosan szavazott már

Ha így megy tovább még a 60 százalék elérése sem lehetetlen. Ilyenre még nem volt példa az önkormányzati választások történetében.

A fővárosban a szavazók 51,64 százaléka, 693 876 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 55,86 százalék, ami 114 464 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 47,3 százalék, 194 270 szavazó.

2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30-ig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, a 2010-es választáson 41,77 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30-ig.

A 2019-es választáson 42,69 százalék szavazott 17 óráig.

A 2004-es EP-választáson 32,25 százalék, a 2009-es választáson 30,25 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 24,06 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 37,06 százalék voksolt 17 óráig.

A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Címlapról ajánljuk
Gönczi Róbert: Svédországban már 61 no-go zóna van a városokban

Gönczi Róbert: Svédországban már 61 no-go zóna van a városokban

Tömeges kitoloncolásokra készül a svéd kormány, amely szüleik hazájába deportálná azokat a 18. életévüket betöltött fiatalokat, akik gyerekként érkeztek Svédországba, de nem rendelkeznek svéd állampolgársággal, vagy nem kaptak állandó menekültstátuszt. Emellett két jelentős szabályt is elfogadtak, egyebek mellett például bizonyítani kell a becsületes életvitelt.

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×