Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Az 1849-es tavaszi hadjárat 175. évfordulója emlékére állított, a Nemzeti Sírkertbe sorolt sírhelyeket jelölő okos parcellakő a hatvani temetőben az átadása napján, 2024. április 2-án. A Nemzeti Örökség Intézete a 175. évforduló alkalmából okos parcellakővel jelöli meg a szabadságharc legjelentősebb hadjáratának kiemelt helyszíneit. Ez az első parcellakő, amelyet ünnepség keretében átadtak.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Okostelefonunkkal járhatunk a szabadságharc tavaszi hadjáratának nyomában

Okos parcellakővel jelöli meg az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának kiemelt helyszíneit a 175. évforduló emlékére a Nemzeti Örökség Intézete. Az ünnepségsorozat első rendezvényét kedden tartották Hatvanban.

Az okos parcellakövek olyan információs eszközök, amelyek QR-kód segítségével bemutatják a védett sírokat és a bennük nyugvók életrajzát.

Móczár Gábor, az intézet főigazgatója kiemelte: örömmel álltak a kezdeményezésről szóló, tavaly aláírt együttműködési megállapodás mellé. A hat közreműködő civil szervezet - a Magyar Batthyány Alapítvány, a Magyar Női Unió Egyesület, a Magyar Történelmi Társulat, a Görgey Kör Egyesület, a Magyarok Európában Egyesület és a Katonai Emlékpark Pákozd Nemzeti Emlékhely - megállapodásának célja, hogy közös programokon keresztül ráirányítsa a figyelmet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójára.

A nemzeti sírkertbe sorolt sírhelyeket jelölő okos parcellakövek elhelyezése az 1849-es tavaszi hadjárat útvonalát követi. Móczár Gábor tájékoztatása szerint a következő megemlékezés április 4-én Nagykátán, majd 6-án Isaszegen, 10-én Vácon, 26-án pedig Komáromban lesz.

A magyar nemzet számára maradandót alkotó személyiségek temetkezési helyének védelmére létrehozott nemzeti sírkertek ma már több mint 6200 sírt foglalnak magukban országszerte.

Az e besorolással jogi védelmet nyerő sírokat nem lehet felszámolni, ezek felett a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja - közölte a főigazgató.

Hatvanban Csataffy Ferenc huszár főhadnagyra, valamint az ott lezajlott lovassági összecsapásban meghalt huszárokra emlékeznek.

Színyei András alpolgármester a helyi önkormányzat képviseletében azt hangsúlyozta, hogy az egykori hatvani csata ideje városuk dicső napja és annak emlékezete minden ott élő számára fontos.

Szabó Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője avatóbeszédében kijelentette: büszke arra, hogy a polgári kormány hozta létre 1999-ben, a szabadságharc 150. évfordulóján a nemzeti sírkert védettségi kategóriát, és 2022 óta fizikailag is megjelölik ezeket a kiemelt temetkezési helyeket.

"Kiváló ötlet, hogy a digitális világhoz alkalmazkodva olyan információs parcellaköveket helyeznek ki, amelyek QR-kód segítségével bemutatják a védett sírokat és a bennük nyugvó személyek életrajzát" - mondta.

Móczár Gábor a hatvani eseményen közölte, hogy

a 175. évforduló alkalmából felmérik és a Magyar Nemzeti Névtér felületén megjelenítik az 1848/49-es forradalom és szabadságharchoz kötődő határon túli helyszíneket is.

Május 21-én pedig Görgei Artúr hadvezér legnagyobb haditettének, Buda 1849-es bevételének évfordulóján egy 1848/49-es honvédemlékművet avatnak a budapesti Fiumei úti sírkertben - tette hozzá a főigazgató.

(A nyitóképen: Az 1849-es tavaszi hadjárat 175. évfordulója emlékére állított, a Nemzeti Sírkertbe sorolt sírhelyeket jelölő okos parcellakő a hatvani temetőben az átadása napján, 2024. április 2-án. A Nemzeti Örökség Intézete a 175. évforduló alkalmából okos parcellakővel jelöli meg a szabadságharc legjelentősebb hadjáratának kiemelt helyszíneit. Ez az első parcellakő, amelyet ünnepség keretében átadtak.)

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×