Címke: 1848-49-es szabadságharc (16 cikk)

Miért volt az 1848-as „törvényesített forradalom”? Valóban nem sejtette Batthyány Lajos és a 13 tábornok, hogy kivégzés is lehet az ítélet? Igaz, hogy angliai sörgyári munkások meg akarták lincselni Haynaut? Hogyan lett egy 1849-ben halálra ítélt gróf Magyarország nagyformátumú miniszterelnöke a kiegyezéskor? Hogyan próbálták Ferenc Józsefet népszerűsíteni Magyarországon? Mi az alapja annak, hogy magyar ember nem koccint sörrel? Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa ezekről mind-mind beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Mi, magyarok 2025-ben sem kívánunk mást, minthogy teljes életet élhessünk: szabadon, korlátozás nélkül használhassuk anyanyelvünket, jelképeinket, és békében ünnepelhessük nemzeti örökségünket" – írta levelében a kormányfő.

Március 15-ére emlékezni az 1848 és 1849-es forradalom és szabadságharc óta eltelt 177 évben azt jelentette, hogy „kiállunk a magyar szabadság és az ország szuverenitása mellett” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten.

A Momentum a közösségi oldalán számolt be arról, hogy Gelencsér Ferenc, a párt országgyűlési képviselője molinót tett ki a Karmelitára.

Új kétszáz forintos forgalmi érme-emlékváltozatot és nagy méretű emlékérméket verettek Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú tiszteletére. A Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója az InfoRádióban elmondta: a jegybank százéves történetének hatodik két és fél unciás ezüst emlékérméjét bocsátották ki. Hergár Eszter arról is beszélt, milyen emlékérmékkel gazdagodhatnak még ebben az évben a gyűjtők.

Okos parcellakővel jelöli meg az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának kiemelt helyszíneit a 175. évforduló emlékére a Nemzeti Örökség Intézete. Az ünnepségsorozat első rendezvényét kedden tartották Hatvanban.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc neves és névtelen szereplőiről, a márciusi események nagy tévhiteiről, Deák Ferenc és Kossuth Lajos eltérő szerepéről is beszélt az évforduló kapcsán Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze az InfoRádió Aréna című műsorában.

A magyar miniszterelnök gondolatait a külhoni magyarok ünnepségein fogják felolvasni.

Katonai tiszteletadás mellett, Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kajári Ferenc vezérőrnagy a Honvéd Vezérkar főnőkének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, péntek reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A mai napon több helyen tartottak megemlékezéseket.

A kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.

Idén forgatták a Lóth Balázs által rendezett Most vagy soha! című filmet, mely az 1848-as forradalom időszakát örökíti meg. A női főszerepet, Szendrey Júliát Mosolygó Sára kelti életre. A szabolcsi származású színésznő a filmről, a pályájáról és a forgatásról nyilatkozott.

Ez a hagyomány azóta is megmaradt: a legtöbben ugyanis máig az olasz trikolórt hordják mellükön március 15-én. A vesztes szabadságharcot követő Habsburg-önkényuralom idején a tiltott kokárda helyett Kossuth-szakállat hordtak az emberek.

Az emberek bosszankodását megelőzendő fontos változásokra készítenek fel a közlekedési vállalatok. Már a nyitva tartásokról és időjárásról is mindent tudni. Az ünnepi program is összeállt.

Élő-e ma is az 1848-49-es szabadságharc és a március 15-ei események kultusza? E kérdés kapcsán beszélgettek történészek, irodalomtörténészek az "Asztali beszélgetések" sorozatban. A legfontosabb megállapításokról a beszélgetés egyik résztvevőjét, Csorba Lászlót, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatóját kérdeztük.

Több ezer embert várnak a március 15-ei központi rendezvényekre a szervezők - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtófőnöke.

Kriveczky Villő, elsőbálozó 17 éves szegedi lányt választották a 191. balatonfüredi Anna-bál szépének szombat éjjel. Első udvarhölgye a 18 éves szigetvári Gorosics Csenge, második udvarhölgye pedig a 18 éves balatonfüredi Káplár Fanni lett.