A kettős állampolgárságról szóló, 2004. december 5-ei népszavazásnak nem lett volna szabad bekövetkeznie - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó csütörtökön Szegeden.

A politikus a Közéleti Kávéház beszélgetésén azt mondta,

"a nemzet gerincét megtörő történés volt",

hogy az akkori kormánypártok a "nem" mellett kampányoltak.

A főtanácsadó felidézte korabeli álláspontját, amely szerint ha már az akkori kormánypártok a rendszerváltást követően elmulasztottak foglalkozni a témával, a választók lelkiismeretére kellett volna bízni a döntést. Úgy fogalmazott, a szocialista párt - amely ma már "gyakorlatilag a megszűnés szélén van" - azóta is issza akkori döntésének levét.

A határon túli magyarok úgy érezték, a "nem" mellett kampányoló balliberális oldal kiszolgáltatta őket a többségi társadalomnak, gyakoriak lettek az olyan megjegyzések: "ti még a sajátjaitoknak sem kelletek" - mondta Szili Katalin.

A miniszterelnöki főtanácsadó szerint legalább odáig kellene eljutni 104 évvel a trianoni döntés után, hogy tisztázzuk, mit értünk az alapfogalmakon.

Azt mondta, a szomszédos országok politikusaiban gyakran zsigeri félelem él a magyarsággal szemben, így az autonómia igényét az elszakadással azonosítják. Noha az európai uniós szubszidiaritás elvének tökéletesen megfelel, hogy az adott közösség maga dönthessen saját ügyeiről - hangsúlyozta a politikus.

Kitért arra is, hogy Ukrajna 2017. szeptember 1-jétől az EU társult országa, öt nappal később mégis elfogadták az új oktatási törvényt, amely megfosztotta a nemzeti kisebbségeket az anyanyelvi oktatási lehetőségétől, majd jelentős jogszűkítéssel jártak a nyelvtörvény vagy a kisebbségi törvény intézkedései is. Hozzátette: tavaly decemberben a magyar kormány határozott fellépésének köszönhetően sikerült ugyan némi engedményt elérni.