Bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnök, aki hétfőn az Országgyűlésben elnöki eskütételét követően azt mondta, bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmi kérvények elbírálása esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve. Az Alkotmánybíróság eddigi elnöke azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni.

Sulyok Tamás közölte azt is, számára alapvető fontosságú alkotmányos alapérték a nemzeti alkotmányos identitás és a népszuverenitáson alapuló államiság. „A nehézségekkel küzdők, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek vagy magukról gondoskodni nem képesek, a szenvedők, az idős, a beteg, a magányos emberek mindig számíthatnak figyelmemre és támogatásomra” – hangsúlyozta. A teljes beszédet itt lehet megnézni, illetve meghallgatni.

Sulyok Tamás hivatalosan március 5-én lép hivatalba köztársasági elnökként.

A megválasztott új államfő hétfői beszédével kapcsolatban Csizmadia Ervin azt mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy

magyar köztársasági elnökként legutóbb Sólyom László alkalmazott hasonló retorikát, több párhuzamot, azonos gondolatot fedezett fel a két államférfi között.

A politológus hozzátette: az elmúlt időszakban „nagyon más típusú elnökeink voltak”, Sulyok Tamás színre lépésével azonban lehetséges, hogy az elnöki és a jogász szerep „szervesebben összetartozik majd” az államfői tisztség jogköreinek gyakorlásánál.

A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója azonban úgy véli, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy jelenleg sajátos politikai helyzet van Magyarországon. Felhívta a figyelmet, hogy több ellenzéki párt nem vett részt a választáson, illetve nem hallgatta meg az új köztársasági elnök beszédét a Parlamentben. A szavazáson a kormánypártokon kívül csak a Mi Hazánk frakciója vett részt, míg az eskütételen és a beszéd alatt csak az LMP és a Mi Hazánk képviselői voltak jelen az ülésteremben a Fidesz-KDNP politikusai mellett.

Csizmadia Ervin szerint éppen ezért jogosan felmerül a kérdés, hogy Sulyok Tamás mostani beszéde „segít-e valamit azon a helyzeten, ami az elmúlt hetekben kialakult” a közéletben a kegyelmi ügy és Novák Katalin lemondása következtében. Emlékeztetett, hogy az ellenzék azt hangoztatta, illegitim az a folyamat, amely során megválasztotta az Országgyűlés az új államfőt. Ez pedig azt jelenti, hogy tulajdonképpen nem fogadják el az új megválasztott elnököt.

„Azt is mondhatnánk, hogy az ellenzék számára Sulyok Tamás nem lesz valódi köztársasági elnök”

– jegyezte meg a politológus.

Mint fogalmazott, ha Magyarországon olyan lenne a politikai helyzet, amelyben a kormány és az ellenzék között lenne „egy minimális átfedés, megegyezés, ha csak minimálisan elismernék egymást”, akkor egyértelműen ki lehetne jelenteni, hogy Sulyok Tamás első államfői beszédében „minden olyan fontos kérdésre reagált, amire egy köztársasági elnöknek reagálnia kell”.

Csizmadia Ervin kiemelte, hogy Sulyok Tamás a hétfői felszólalásában „párhuzamosan kezelte az európai és a magyar dimenziót”. Hozzátette: ezt a két dolgot nem is lehet szembeállítani egymással. Súlyos problémának tartja, hogy a mostani kritikus helyzetben, a kormány és az ellenzék között feszülő ellentétek miatt valószínűleg „semmi jelentősége nem lesz” a beszédnek, illetve az európai és a magyar dimenzió összehangolására tett kijelentésnek.